A kabinet tavaly novemberi határozata szerint a minisztériumoknak fel kellett mérniük, hogy az alájuk tartozó hivataloknál, intézményeknél, gazdasági társaságoknál mennyi munkavállalót érint a probléma. Decemberben Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult az érintettekhez, akiknek egyrészt felhívta a figyelmét a végtörlesztés lehetőségére, másrészt kedvezményes kamatozású forinthitelt ígért azoknak, akik nem rendelkeznek elegendő megtakarítással tartozásuk rendezéséhez.

Mint később kiderült, a közszféra több mint 40 ezer munkavállalója jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. Orbán beszélt arról is: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban minden olyan bankkal tárgyal, amelynél nagy számban vettek fel devizahitelt közszolgálati dolgozók, és egy nekik nyújtandó forinthitel kialakításáról egyeztet e pénzintézetekkel.

A Népszabadság megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudja, miként haladnak a tárgyalások. A kormánynak a pénzintézetekkel kötött decemberi megállapodása szerint ugyanis a végtörleszteni szándékozóknak január végéig kell igazolniuk, hogy rendelkeznek a szükséges összeggel, vagy egy kötelező érvényű hitelígérvénnyel. Márpedig a devizakölcsönt kiváltó új forinthitel elbírálására a rendelkezésre álló két hét akkor is kevésnek tűnik, ha már létezne a közalkalmazottaknak beígért kedvezményes konstrukció.

Csakhogy nem létezik, és egyelőre nem is látszik, hogy mikorra állhat össze. A napilap kérdésére a nemzetgazdasági tárcánál bővebb tájékoztatást későbbre ígértek. Ezekután a lap megkereste a nyolc legnagyobb hazai bankot, melyek a lakossági hitelek döntő többségét kezelik, így nyilván devizakölcsönös közalkalmazottak is szép számmal vannak ügyfeleik között. Négy pénzintézettől, a CIB-től, az Erstétől, a K & H-tól és az MKB-tól kaptak választ lapzártáig: eszerint Matolcsy minisztériuma egyik bankot sem kereste még meg. A másik négy hitelintézettől (Budapest Bank, OTP, Raiffeisen, UniCredit) ugyan nem kapott a Népszabadság választ, de a bankokon belüli megbízható forrásaik szerint ezeknél a pénzintézeteknél is ugyanez a helyzet. Szerették volna megkérdezni a Magyar Bankszövetséget is, Kovács Levente főtitkár azonban nem kívánta kommentálni a témát – egyébként a lap úgy tudja, a kormány a szervezettel sem egyeztetett még a végtörlesztéshez ígért forinthitelről.

A bankok korábban sem lelkesedtek a lehetőségért, hogy forinthitellel váltsák ki ügyfeleik devizaalapú lakáshitelét, ám több nagy pénzintézetnél így is volt erre lehetőség – igaz, olyan kamatok mellett, hogy a forintosítás önmagában nem érte meg. Az elmúlt hetekben azonban a hitelintézetek sorra visszavonták forintalapú kiváltó kölcsöneiket a magas forrásköltségek, illetve a hitelezésre felhasználható szabad tőkéjük – részben a végtörlesztés miatti – alacsony szintje miatt, de több banknál azért sem fogadnak be több hiteligénylést, mert kapacitásuk nem teszi lehetővé több megkeresés feldolgozását a határidőig.

Az utolsók között a héten az Ersténél és az FHB-nál záródtak az ajtók, a nagyok közül mostanra csak az OTP kínál forinthitelt a végtörlesztéshez, a keresztmetszetet azonban a legnagyobb hazai bank is szűkítette. A pénzintézet megszüntette két olyan termékét, melyek keretében pluszpénzért vállalta, hogy három, illetve hét napon belül sor kerülhet a szerződéskötésre, ha az ügyfél teljesít minden, előre meghatározott feltételt – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője. A kormány nem sokat tehet, ha be akarja tartani a miniszterelnök közalkalmazottaknak tett ígéretét. Az egyetlen megoldás a végtörlesztés meghosszabbítása lehet, ám ez a bankokkal nehezen összehozott megállapodás felrúgását jelentené.