Egyre több magyar exportőrt és importőrt érint a világgazdaságban erősödő és gyorsuló protekcionizmus.
Az egyes országok által egyoldalúan bevezetett többletvámok, kereskedelempolitikai intézkedések (például antidömping intézkedések) és egyéb lépések (mint például a karbonvám bevezetése) alapjaiban változtatják meg a nemzetközi kereskedelem feltételeit. Ezért a magyar vállalatoknak a versenyképességük megtartása érdekében növelniük kell alkalmazkodó képességüket és rugalmasságukat, hogy megfelelően és gyorsan tudjanak reagálni a világgazdasági kihívásokra – figyelmeztetnek az EY szakértői.
A korábbi szabadkereskedelmi szemléletet az elmúlt években egyre inkább a nemzetgazdasági érdekérvényesítés logikája váltotta fel. A világgazdaságban meghatározó szereplők (mint például az Egyesült Államok, Kína és az EU) mind különféle, saját gazdaságukat védő vagy más, akár zöld célokat szolgáló protekcionista intézkedéseket vezetnek be.
Dominóhatás
Habár az EU és az USA közötti vámtételek is megnövekedtek, az Egyesült Államokba irányuló magyar export eddig nem szenvedett el jelentős visszaesést, azonban a világban zajló vámintézkedések közvetetten így is éreztetik hatásukat az alapanyagárak és a logisztikai költségek növekedésén keresztül.
Versenyképességük megtartása és növelése érdekében a legfontosabb feladat a magyar cégek számára most az ellátási láncaik feltérképezése és a vámoptimalizációs lehetőségek azonosítása a szakértők szerint.
„A vámháború dominóhatása miatt nemcsak a közvetlen exportpiacok, hanem a beszállítói kapcsolatok is érintettek. Aki átlátja, honnan és milyen vámfeltételekkel érkeznek az alapanyagai, az időben reagálhat a változó szabályokra, csökkentve ezáltal vámköltségeit"
– emelte ki dr. Nagy Áron, az EY adópartnere.
Az uniós vámszabályozás számos eszközt biztosít a vállalatok számára, amelyek révén csökkentett vámtétellel vagy akár a vámok megfizetése nélkül importálhatnak meghatározott termékeket. Sok cégnek azt is érdemes felülvizsgálnia, hogy termékei jogosultak-e valamilyen kedvezményre, mivel ez érdemi éves költségmegtakarítást eredményezhet – tanácsolja az EY partnere.
A vámháború nem ért véget
A másik kulcsfontosságú eszköz az AEO (Authorised Economic Operator) engedély, amely a vámhatóság által megbízhatónak minősített cégek számára biztosít előnyöket. Az AEO-státusz gyorsabb vámkezelést, illetve bizonyos vámengedélyekhez könnyebb hozzáférést biztosít, így lehetővé téve a társaságok számára, hogy AEO engedéllyel nem rendelkező versenytársaikhoz képest gyorsabban reagáljanak a változó és mostanában kiszámíthatatlan gazdasági környezetre.
Az AEO-státusz ezen kívül sok más előnnyel is jár: többek közt vám- és adófizetési biztosíték csökkentéssel vagy könnyítéssel, 0–24 órás ügyintézéssel. Az engedély megszerzése ugyan jogi, HR- és biztonsági területeket is érintő összetett folyamat, de hosszú távon érdemi versenyelőnyt jelenthet.
„A vámháború nem lezárt történet, hanem egy alapvető nagyhatalmi eszköz az egyre változékonyabb gazdasági és geopolitikai környezetben. Azok a vállalatok, amelyek most optimalizálják folyamataikat és kihasználják a kedvezményes vámlehetőségeket, nemcsak a költségeiket csökkenthetik, hanem stabilabb és ellenállóbb működést is kiépíthetnek”
– mutatott rá Fülöp Attila, az EY adóügyi partnere.
A magyar vállalatoknak érdemes hosszú távú vámstratégiát kialakítaniuk: folyamatosan figyelni a változásokat, rendszeresen felülvizsgálni az ellátási láncokat, és időben benyújtani a vámkedvezményekre vonatkozó kérelmeket. Aki átlátja a saját vámszabályozási kitettségét, az nemcsak a kockázatokat csökkenti, hanem előnyre tehet szert egy bizonytalan globális környezetben.
