Bár a kellő mennyiségű vitamin bevitele olykor nehézségekbe ütközhet, egy új technika segíthet abban, hogy az ilyen tápanyagok pótlása a mindennapokban is problémamentesebb legyen.

Az MIT tudósai által kifejlesztett, úttörő megoldás lényege, hogy a segítségével immár a finomliszthez hasonló hétköznapi összetevőket is fel lehet dúsítani vitaminokkal, méghozzá úgy, hogy az integrált vegyületek a tárolás és a hőkezelés viszontagságait is könnyedén át tudják vészelni.

Az A-vitamin-hiány esetenként az immunrendszer működését jelentősen megbolygathatja, sőt potenciálisan akár gyermekkori vakságot is okozhat. Bár ezt az értékes tápanyagot egyes ételekhez már most is hozzá lehet adni, „minőségmegőrzési ideje” ilyen formában meglehetősen rövid, vagyis elfogyasztásakor az előnyei gyakran már elhanyagolhatóak.

Az MIT csapata egy olyan módszer kidolgozására törekedett, amely garantálni tudja, hogy a vitaminok az eddigieknél jóval hosszabb ideig őrzik meg a jótékony hatásaikat. Az ötlet kulcsa egy olyan BMC nevű polimer, amellyel a csapat korábban már végrehajtott bizonyos kísérleteket a tápanyagok bekapszulázására.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) a gyógyszerek és étrend-kiegészítők betokozásához már jóváhagyta az anyagot, vagyis biztonságosnak tekinthető.

A módszer kifejlesztése során az MIT csapata némi A-vitamint összekevert valamennyi BMC-vel, aminek következtében 100-200 mikron széles részecskék keletkeztek. Következő lépésként az újdonsült korpuszkulákat bevonták egy kis keményítővel, hogy össze ne tapadjanak. 

A tesztek során a bekapszulázott A-vitamin a szabadon tengődő megfelelőjénél intenzív UV-fénynek, magas hőmérsékletnek, illetve forrásban lévő víznek kitéve is ellenállóbbnak mutatkozott. 

Ezután a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a friss részecskék a liszthez és a húsleveskockákhoz hasonló élelmiszer-összetevőkhöz hozzáadva hogyan teljesítenek. Miután a dúsított komponenseket egy 40 °C-os, 75 százalékos páratartalmú helyiségben hosszú ideig eltárolták, azt tapasztalták, hogy a kezelésbe vett A-vitamin a „mezítelen” verziónál jóval stabilabb.

A huzamosabb védelem persze mit sem ér, ha a tápanyag hasznosíthatatlan, ezért a csapat azt is megvizsgálta, hogy a beburkolt vitamin mennyire hatékonyan szívódik fel a szervezetben. Az állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy miután a kapszulákat az étellel együtt megsütötték, az A-vitamin körülbelül 30 százaléka hasznosult a tesztalanyok szervezetében. Ez a hatékonyság megegyezik a hőkezeletlen A-vitaminéval, és tízszer jobb a sütésen átesett, szabadon hagyott verziójáénál. 

Az emberi tesztek hasonló eredményeket mutattak.

Összességében tehát a tanulmány arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a kenyérhez hasonló hétköznapi élelmiszerek kapszulázott A-vitaminnal való feljavítása hatékony módja lehet annak, hogy a lakosság a saját táplálkozási szokásait azok érdemi megváltoztatása nélkül is egészségesebbé tehesse.