Októberi számunkban Tóth Krisztina annak járt utána, hogy külön fejezetet kapott a trappista a Magyar Élelmiszerkönyvben.
Az elmúlt években több ezer tonnányi termék érkezett Magyarországra külföldről trappista sajtként olyan gyártóktól, akik nem is készítenek ilyet. A szakma hat éve harcol, hogy megtisztítsa a piacot az átcímkézett, valójában nem trappista termékektől. Ennek a lobbitevékenységnek az eredményeként született meg, és október elején lépett életbe a 43/2025. (X. 2.) AM rendelet, amely átfogóan szabályozza a Trappista sajt készítését és forgalmazását. A rendelettel lényegében egy külön fejezet került be a Magyar Élelmiszerkönyvbe, amely a trappistára vonatkozó pontos és teljeskörű leírást tartalmaz. A trappista kizárólag korong formájú lehet, és csak akkor viselheti a nevet, ha érzékszervi pontszáma eléri a 11,2-t. A rendelet egyben az íz, az illat, az állag és a megjelenés minimumkövetelményeit is rögzíti. Az Agrárminisztérium szerint a cél az, hogy a vásárlók ne találkozzanak a névvel visszaélő, gyenge minőségű importtermékekkel, amelyek korábban elárasztották a piacot.
Mi indokolta a szabályozást?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 92 ezer tonna sajtot termeltek Magyarországon, ebből a terméktanács adatai szerint 27 ezer tonna volt a trappista. Ennek jelentős részét, 21 ezer tonnát belföldön értékesítették az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számai szerint. Ha tovább böngésszük a hazai sajtkereskedelem számait, láthatjuk, hogy bizony jóval többet importálunk, mint exportálunk: 2024-ben a magyar sajtkivitel mennyisége 44 ezer tonna, míg az import 71 ezer tonna volt, és az import majdnem fele (30 ezer tonna) trappista volt, holott a külföldi gyárak nemigen gyártanak trappistát. Az import „trappistát” arról is könnyen fel lehet ismerni, hogy hasáb alakú, ezért is került be az Élelmiszerkönyv módosításába, hogy hazai gyártású trappista sajt hagyományosan korong alakú. Az eddig hasáb formában gyártott sajt ezentúl kizárólag szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként kerülhet forgalomba. Fontos tehát kiemelni, hogy az új szabályozás nem korlátozza a külföldi tömbsajtok importját, a vevőknek nem kell félkemény sajthiánytól tartaniuk, azonban ezeket a termékeket eredeti nevükön kell forgalmazni, nem trappistaként.
A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető – hívja fel a figyelmet Harcz Zoltán. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a vásárlóknak joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek. Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére. A különböző sajtok, így például a trappista nevének védelme nem csupán egy jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának és a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is – mondja Harcz Zoltán.
A Tej Terméktanács 2024-ben zajlott országos reprezentatív piackutatása szerint mind ismertségben, mind fogyasztásban továbbra is a trappista áll az élen; a sajtfélék között 95 százalékos az ismertsége, vagyis szinte mindenki ismeri: a hazai fogyasztók 82 százaléka legalább évente egyszer fogyasztja, 63 százalék gyakori trappista-evő, és 67 százalékuknál szinte mindig megtalálható a hűtőben ez a sajtfajta.
A trappista a legnépszerűbb sajt Magyarországon, generációk óta része a magyar konyhának. Egy olyan alapélelmiszer, amely minden hűtőben megtalálható. Megbízható minőségével és sokoldalú a felhasználásával vívta ki a fogyasztók bizalmát.
A trappista sajt gyártásában komoly tradíciókkal rendelkező, és a hazai piacon jelenleg is a legjelentősebb szereplőnek számító Tolnatej vezérigazgatója is régóta folytat lobbitevékenységet a trappista védelmében. „Iparági szinten is komoly károkat okozott az, hogy az elmúlt években a nagy német, lengyel feldolgozó üzemek a picike magyar piacon vezették le a feleslegeiket, mégpedig dömpingáron” – vázolja a helyzetet Koller Attila, aki szerint a teljes magyar feldolgozóipar hosszútávú érdeke az, hogy védjék a hazai tejből, megfelelő minőségi paraméterekkel, magyar munkaerővel gyártott hagyományos magyar trappistát. Ehhez pedig egy ilyen jogi lépésre volt szükség. Szerinte minden országnak van legalább egy olyan sajtja, ami csak az övé, és szigorú szabályokkal védik annak előállítási folyamatát.
A teljes cikk a Store Insider októberi számában olvasható, mely letölthető digitális formában is.
