Az etikus profit kifejezés ma már nem egy ellentmondás, hanem a jövőálló vállalatok egyik alapfeltétele – áll a K&H csütörtökön kiadott elemzésében. A transzparens és zöld értékrend forintban mérhető bizalmi tőkét jelent a fogyasztók és a munkavállalók részéről egyaránt, emellett a stratégiai értékteremtés és a hosszú távú nyereségesség egyik fő hajtóerejévé vált.

A nagyvállalati fenntarthatóság kiépítésében és annak megtérülésében az egyik legfontosabb tényező az erőforrások optimalizálása. A saját megújuló források telepítésére (például napelemparkok, hőszivattyús rendszerek) 3-5 éves megtérülést prognosztizálnak, ezzel fixálva az energiaköltségeket és kiiktatva a piaci árkockázat egy részét – amilyen egy váratlan olaj- és gázárnövekedés.

Gyártási melléktermékek esetében is érdemes újragondolni azok sorsát: ha a gyártási melléktermék alapanyaggá formálható, az egyszerre csökkenti az alapanyagköltséget és a hulladékkezelési díjat.

A tőkepiacokon is számokban érezhető a különbség a fenntarthatóságot gyakorló piacvezetők és a fejlesztésben lemaradók között: a fenntarthatósági célokhoz kötött hitelek esetén a vállalatok kamatkedvezményt kaphatnak, amennyiben teljesítik a szükséges KPI-okat, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése – ami nagyvállalati léptékekben akár több százmillió forintos megtakarítást is jelenthet évente.

A piaci trendek azt is mutatják, hogy az ESG-fókuszú részvények és kötvények iránti kereslet stabilabb, ami könnyíti a tőkebevonást, és válságidőszakokban védheti a cégértéket is.

„A gazdaság zöld átállása már nem a távoli jövő, a vállalatok felelős működése pedig mindannyiónk közös érdeke”

– mutatott rá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

Fogyasztói oldalról is érezhető, milyen termékeket és szolgáltatásokat részesítenek előnyben. A PwC kutatási adatai azt mutatják, hogy a hazai és globális piac is nyitott arra, hogy 5-10 százalékos felárat fizessenek a bizonyítottan etikus és környezetbarát termékekért. Ez az adat összecseng azzal, hogy az ESG-minősített nagyvállalatok gyakran stratégiai partnerként magasabb árszinteket, hosszabb távú szerződéseket tudhatnak magukénak.

Az árak mellett nem elhanyagolható adat, hogy a fenntartható vállalati kultúra – ahol a pszichológiai biztonság és jóllét, a transzparens ESG-vállalások, az inkluzív kultúra és a zöld értékekkel összecsengő vezetői döntések találkoznak – akár 25-30 százalékkal növelheti a munkavállalói lojalitást több kutatás szerint is.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock