Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági indexe szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami éppen négy és félszerese a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést. Az inflációs anomália mögött eltérő okok állhatnak, és közel sem csak erre a korosztályra jellemző Magyarországon.
Egyelőre nem igazán érzékelik a mindennapi kiadásaikban az infláció lassulását a 19-29 éves korosztály tagjai - erre jutott a K&H ifjúsági indexe, amely a második negyedévben is vizsgálta, hogy a fiatalok mekkora inflációt tapasztalnak Magyarországon. A kutatás eredménye szerint idén májusban a válaszadók átlagosan 18 százalékos inflációról beszéltek. Az első negyedévben mért 19%-hoz képest tehát az érzékcsalódás csökkenése elenyésző, az eltérés továbbra is négy és félszeres a valós adatokhoz képest.
Az érzékelt inflációs hatás radikálisan eltér a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024 januárja és májusa között hivatalosan regisztrált 3,8%-os átlagától. Mindössze a válaszadók 10 százaléka, azaz tízből egy fiatal mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló, 1-4 százalék körüli inflációt tapasztalt a napi költései alapján. Az inflációs anomália ráadásul fokozottan tapasztalható volt a középkorú fogyasztók esetében, amelyet a K&H Biztos jövő elnevezésű kutatásának keretében elemeztek.
10-ből csupán 1 érzékelés valós
A felmérésből kiderül az is, hogy a 19-25 évesek a 18 százalékos átlagnál valamivel alacsonyabb, 16 százalékos inflációt tapasztaltak májusban, az idősebbek, azaz a 26-29 évesek viszont 21 százalékos drágulást említettek átlagosan. Mindössze tízből egy fiatal mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló, 1-4 százalék körüli inflációt tapasztalt a napi költései alapján, 20 százalékuk pedig 5-10 százalékos áremelkedést érzékelt.
A K&H másik, Biztos jövő elnevezésű kutatásának eredménye szerint a 30-59 év közötti megkérdezettek szerint februárban a fentieknél is magasabb, átlagosan 23 százalék körüli volt az infláció. Ez messze eltér a hónapban hivatalosan regisztrált 4 százalék alatti tényadattól. A kutatást végzők felhívták a figyelmet arra is, hogy egy évvel korábban, 2023 elején végzett felmérésben még pontos, 26 százalékos inflációt érzékeltek a magyar fiatalok – ez a szám gyakorlatilag megegyezett az akkori 26 százalékos KSH-adattal.
A 19 és 59 év közötti magyarok által érzékelt vagy gondolt átlagos infláció idén ugyanakkor megközelítőleg 5-szöröse a ténylegesnek. Az anomália mögött az elemzők szerint szerepet játszhat, hogy sokaknál a negatív folyamatok, vagyis a radikális áremelkedés jobban megmarad az emlékezetben, mint a pozitív változás.
Ennél is valószínűbbnek tűnik, hogy az érzékcsalódást az érdemi inflációcsökkenés (defláció) hazai elmaradása okozza. Az infláció mértékének csökkenése ugyanis közel sem jelenti az árak csökkenését, csupán a mérsékeltebb drágulást, ami hozzáadódik a korábbi boomhoz. Ezt a pedig a magyarok – korosztálytól függetlenül – aligha értékelhetik valódi pozitívumnak.
