Ennek a visszaesésnek az oka a hektikus piaci viszonyokban, főként a keresletingadozásban volt keresendő. Ennek alapján a szakmaközi szervezet a 2012/13-as kvótaévre – amely április 1-jétől március 31-ig tart – a 3,6%-os zsírtartalmú és a 3,25%-os fehérjetartalmú extra minőségű nyerstejre 86 forintos kilogrammonkénti árat prognosztizált 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával. A terméktanácsi előrejelzés (a kvótaév 10 hónapjának adatait figyelembe véve) pontosnak tűnik.
A növekvő input árakat – elsősorban a takarmányárak emelkedését – a felvásárlási árakban csak az év vége felé sikerült elismertetni. Ekkor, azaz október körül indult növekedésnek a nyerstej felvásárlási ára, ami mintegy 12 forintos (15 %-os) literenkénti áremelkedést jelentett az év második felében. Azaz az augusztusi 79,28 forintról decemberre 91,32 forintra nőtt a nyerstej literenkénti felvásárlási ára.
A Tej Terméktanács törvénymódosítást kezdeményezett egyes kiskereskedelmi cégek tisztességtelen forgalmazói magatartása és diszkriminatív árképzése miatt, melyet az Országgyűlés el is fogadott. Ennek köszönhetően csökkent az importból származó tejtermékek negatív árnyomása a Magyarországon előállított árukra. A piaci helyzet stabilizálásának része volt az a stratégiai megállapodás is, amelyet elsőként a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kötött meg a Vidékfejlesztési Minisztériummal. A törvénymódosítás, valamint az együttműködés eredményeként mérséklődött a szélsőséges piaci ingadozás és bővülő keresletet lehet tapasztalni a hazai tejtermékek iránt.
A Tej Terméktanács, három másik terméktanáccsal közösen, javaslatot dolgozott ki az
alapvető élelmiszerek áfájának 5%-ra történő csökkentésére, az erről megkezdett kormányzati tárgyalások máig nem fejeződtek be – bár mind az alapanyag-termelők, mind a feldolgozók jelentős nyomást gyakoroltak ez ügyben a kormányra. A Terméktanács információi szerint az áfa-csökkentéssel kapcsolatban a szükséges politikai döntés megszületett. A Tej Terméktanács ugyanakkor a fordított áfa alkalmazását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban – különösen a tejágazatban – nem tartja jó megoldásnak, mivel az nem alternatívája az egyes alapvető élelmiszerek jelentős mértékű áfa-csökkentésének.
Elismerést érdemel, hogy a nemzeti támogatási keretből finanszírozott 4 Ft-os kvóta-támogatás az év során visszamenőlegesen 5,80 Ft-ra emelkedett, az aszály-helyzetre tekintettel előrehozott támogatási kifizetésekre került sor, valamint az MFB kedvezményes forgóeszköz hitelkonstrukciója kibővült a tejágazatra vonatkozóan is.
Az úgynevezett „EU-s tejcsomag" összes rendelkezése a múlt év október elejétől hatályos. A jogszabályi módosítások az uniós tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése utáni helyzetet illetve a tejágazat hosszú távú jövőjét kívánja rendezni. A rendeletet múlt év március 30-án tették közzé. A jogszabály tartalmazza a termelők és a feldolgozók közötti írásbeli szerződésekre illetve a termelők együttes ártárgyalásaira vonatkozó rendelkezéseket. Megállapít továbbá új és egyedi szabályokat a szakmaközi szervezetek számára, meghatároz egyes, immár általuk is végezhető piacszabályozási tevékenységeket, magában foglal számos, a piac átláthatóságának fokozására irányuló intézkedést is. A jogszabályt 2020-ig kell alkalmazni. A „tejcsomagra” alapuló hazai intézkedések megalapozhatják a magyar tejágazat elkövetkezendő 10-15 évének prosperitását.
Eredményként könyvelhető el, hogy a Tej Terméktanács eredetvédelmet kért az Uniótól a magyar rögös túróra, valamint saját pénzügyi forrásaiból megkezdte a 2012-ben elfogadott, több éves marketing tervének végrehajtását.
2012-ben a tejfelvásárlás 3%-kal nőtt. A felvásárlási árak az első félévben csökkentek, majd nyár közepétől az év végéig 15%-kal emelkedtek. A tej és tejtermékek fogyasztói árai 2012. decemberben 6-10%-kal voltak magasabbak az előző évi decemberieknél. Mind a felvásárlási, mind a fogyasztói áraknál az emelkedés – bár mérsékeltebb ütemben – 2013 első hónapjaiban is várhatóan folytatódik fog.
