Rövidtávon vizsgálva a fogyasztók számára az élelmiszerárak változása irracionálisnak és indokolatlannak tűnhet, a The Grocer írása szerint azonban a jelenség egy hosszabb folyamat része, aminek az eredményeképp az élelmiszerek ára 2023 második negyedévéig továbbra is emelkedni fog.
Ez részben azzal magyarázható, hogy az infláció hatása már korábban érinti az előállítási költségeket, a termelők azonban csak később tudják ehhez igazítani az eladási árakat. A veszteség lehetőségét korlátozó ellenügyletek is fontos szerepet játszanak, mert számos vállalat még mindig a háború előtti alacsonyabb árakon kötött szerződéseiből húz hasznot.
Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója elmondta a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy bár az infláció mértéke már túl van a csúcson, az árak emelkedése még nem. A Nestlé vezetője, Mark Schneider is hasonló véleményen volt, hiszen szerinte az árak emelkedése nem lesz olyan nagymértékű, mint 2022-ben volt, de továbbra is növekedni fog.
Az élelmiszerárak további emelkedésének egyik oka, hogy az ágazat nagyobb szereplőinek óvatosnak kellett lennie, hogy biztosítsák a termékek megfizethetőségét, főleg a fejlődő országokban. Ennek a stratégiának a következménye, hogy később az árakat még akkor is emelni kell, amikor a fogyasztói háttér rosszabbodik.
Ken Murphy, a Tesco vezérigazgatója elmondta, az üzletlánc folyamatos küzdelmet vívott a beszállítókkal, hogy alacsonyan tartsák az árakat. Az élelmiszeripari vállalatok vezetőinek azonban szem előtt kell tartaniuk a vásárlók magatartását is. Egy újabb áremelési hullám magával hozhatja a saját márkás termékek népszerűsödésének felgyorsulását. Ugyanakkor bizonyos esetekben a saját márkás termékek drágulása nagyobb mértékű, mint az egyéb termékeké, ami megállíthatja ezt a folyamatot.
A The Grocer elemzése szerint bár 2023 második felében jelentősen csökken majd a drágulás mértéke, az árak azonban valószínűleg nem fognak lejjebb menni. Erre valós esély csak Európában mutatkozik, de az Egyesült Államokban és a fejlődő országokban nem. Az utóbbi esetben az árazás kérdése bonyolultabb, hiszen a hivatalos üzletek a piacnak csak egy kisebb részét teszik ki, míg a helyi kisboltok nagyobb szerepet kapnak.
Csillapodik az áremelkedés Magyarországon is
Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, a következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani Magyarországon, Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint.
A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat hazánkban.
Forrás: The Grocer, Magyar Bankholding
Fordította és szerkesztette: Osztie Gergely
Borítókép forrása: pexels.com
