Brüsszel eddig összesen háromszor kért kiegészítő információkat arról, hogy a vörösiszap katasztrófa által sújtotta agrárvállalkozások milyen támogatást kapnak a magyar kormánytól. Legutóbb március elején érkeztek újabb kérdések.

A lengyel elnökség által szervezett második Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen, Brüsszelben, a miniszterek tárgyaltak a legrászorultabb polgárok élelmiszertámogatásáról, a biomassza energetikai célú hasznosításáról, valamint az E. Coli fertőzés piaci következményeinek tanulságairól és a top-upról  (nemzeti kiegészítő támogatás).

Utolsó fázisába lépett a szarvasi biogázüzem építkezése: a Magyarország legkorszerűbb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat újrafelhasználó erőművét építő Aufwind már az utolsó simításokat végzi, valamint megkezdte a próbaüzemet, hogy ősszel átadhassa az ország legnagyobb teljesítményű biogázüzemét.

Feleannyi kukoricát és napraforgót tudtak betakarítani idén Devecserben a vörösiszap-katasztrófa miatt, ezzel a termények értékesítéséből származó árbevétel is 50 százalékkal esik vissza a korábbi évekhez képest – mondta Kákonyi Tibor, a Devecseri Agrokémia Kft. ügyvezetője.  

A vörösiszappal szennyezett termőföldek tulajdonosai közül majdnem minden harmadik döntött úgy, hogy felajánlja földjét az államnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium összesen 298 tulajdonost kért arra, hogy nyilatkozzon: eladja, elcseréli vagy megtartja az érintett termőföldet.

A Magyar Cukor Zrt. egyetlen megmaradt, kaposvári cukorgyárában olyan utófermentáló épült meg, amelynek révén a cukorgyár energiaigényének több mint felét biogázból tudják fedezni.

Az Európai Bizottság szerdai nyilatkozata és az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy a MAL Zrt. ajkai üzemében kezelt anyagot erős maró hatása miatt az uniós szabályozás és a veszélyes anyagok szállításáról szóló Bázeli Egyezmény szerint is veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani – áll Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő Brüsszelben kiadott közleményében.