Előreláthatóan már októberben a kormány elé kerülhet a GMO-mentes termék megjelöléssel kapcsolatos jogszabálytervezet, annak elfogadása esetében pedig novembertől a vásárlók számára is egyértelművé válhat, hogy az adott áru tartalmaz-e génmódosított összetevőt – mondta a Magyar Időknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára.

Kiemelte: jelenleg a hazai jogalkotás van folyamatban, eddig az Európai Bizottság, valamint Spanyolország által megtett észrevételekre, véleményekre vártunk, illetve reagáltunk ezekre. A magyar fél válaszait végül a napokban elfogadták az érintett felek. A GMO-mentes jelölés bevezetésével kapcsolatos munkálatokat már tavaly ősszel elkezdte az FM, az eredeti tervek szerint 2016 elején kellett volna az üzletekbe kerülniük az első védjeggyel ellátott termékeknek. A jelölést azokon az élelmiszereken találhatják meg a fogyasztók, amelyeknek egyik összetevője sem tartalmaz génmódosított organizmust.

Először várhatóan a tejre, a halra, a tojásra, valamint egyéb állati termékekre terjesztik ki a megkülönböztetést. Az állati termékeknél abban az esetben használható a védjegy, ha az alapanyagot adó élő állat levágása előtt minimum fél éve nem kapott GM-takarmányt.

Spanyolország részletes indoklásában a tervezettel kapcsolatban kifogásolta, hogy abba belekerül a hús, a hal és a tojás, valamint egyéb állati készítmények. Érvelésük szerint ugyanis a géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló tanácsi rendelet engedélyezési, címkézési követelményei nem vonatkoznak az állati termékekre.

Nagy István elmondása szerint válaszunkban kifejtettük: a magyar javaslat célja épp az, hogy lehetőséget biztosítsunk a tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó állati termékek megkülönböztetésére. Mivel a termékjelölésekre külön jogszabály vonatkozik, így nem kell alkalmazkodni a tanácsi rendelethez.

A spanyolok emellett kifogásolták, hogy a jelölés megtévesztő lehet, mivel azt sugallhatja a fogyasztónak, hogy az adott terméket vagy annak összetevőjét a természetestől eltérő alkotóelemmel helyettesítik. Hazánk erre úgy reagált, hogy a GMO-mentes jelölés tervezete szerint a növényi eredetű élelmiszerek vagy összetevők esetén a megkülönböztetés csak akkor alkalmazható, ha az Európai Unióban az adott növényfaj géntechnológiával módosított fajtája termesztési vagy forgalomba hozatali engedély tárgyát képezte vagy képezi.

Tehát jelenleg például csak a kukoricából, szójából, olajrepcéből, káposztarepcéből, cukorrépából és gyapotból származó takarmány- vagy élelmiszer-összetevők használata esetén lenne alkalmazható a jelölés.

Az Európai Bizottság (EB) is megküldte észrevételeit hazánknak, amely egyebek mellett a fogalommeghatározások, valamint az uniós jogharmonizáció pontosítását tartalmazta, amelyet hazánk a jogszabálytervezetben végre is hajtott. Brüsszel emellett megtévesztőnek tartotta a tervezetet, mivel szerintük a védjegy azt sugallja, hogy az adott élelmiszer „különleges tulajdonságokkal” rendelkezik.

Ha a bejelentett tervezet célja csupán az, hogy utaljon az állatok GM-takarmánytól mentes etetésére, a bizottság e célra azt javasolta a magyar hatóságoknak, hogy az állati eredetű termékeknél vezessenek be például olyan megnevezést, mint a „GMO-mentesen etetett” vagy más, konkrétabb megfogalmazást. Válaszunkban kiemeltük: a tervezet megalkotása során pontosan a félreérthetőség elkerülése érdekében döntöttek a jogalkotók a „GMO-mentes termelésből” szöveg mellett, mivel ez mind a GMO-mentes, mind a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó élelmiszerek gyűjtőfogalmaként használható.

Fontos szempont volt emellett, hogy egyféle szöveget vezessünk be, a „GMO-mentes termelésből” szövegváltozat pedig megfelel mindkét fenti feltételnek. Az egyértelműsítés érdekében az állati eredetű termékek esetén az előírt szöveg mellé az EB által javasolt egyértelműsítő magyarázat feltüntetését is előírja a tervezet.

Magyarországon szigorúan tilos genetikailag módosított növénykultúrákat termeszteni. Egy múlt év elején elfogadott, uniós szintű rendelet szerint kétféle lehetősége van azon tagállamoknak, amelyek nem kívánják engedélyezni a GM-növények köztermesztését. Egyfelől az engedélyezés során a tagállam jelzése alapján a kérelmező vetőmagcég módosíthatja termesztési kérelmét annak érdekében, hogy az uniós engedély területi hatálya ne terjedjen ki az adott tagállam területének egy részére vagy egészére.

Másrészt a tagállam az engedélyezést követően szabadon dönthetne a tiltásról vagy korlátozásról azzal, hogy jelzi a bizottságnak az indokait. A tagállam pedig eldöntheti, figyelembe veszi-e a bizottságtól esetlegesen kapott észrevételeket.

A termesztési tilalomtól függetlenül a magyar fogyasztók is találkozhatnak génmódosított összetevőkkel. Ennek legjobb példája a hús, a tej vagy a tojás. Ezen termékeknél az állatot sok esetben a tengerentúlról importált, génmódosított szójával takarmányozzák, így közvetve a termék is tartalmazza a módosított összetevőt. Az új jelölés bevezetésével azonban a fogyasztó már láthatja, hogy melyik termék tartalmaz GMO-val etetett állati eredetű terméket.

A hazai takarmány-előállítás erősítésére külön támogatást nyújt az agrártárca, ezzel is erősítve hazánk GMO-mentességi törekvéseit.