Teljes átláthatóság jön a német mézpiacon
A német vásárlók 2026-tól pontosan tudhatják, honnan származik a reggeli mézük.
Új termékeken kell jelölni az eredetüket
A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető. A július 15-étől érvényes szabályok értelmében ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, emellett a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval kell jelölni a magyar terményeket.
Németországé az első hely a legelismertebb származási ország jelölések ranglistáján
A világmárkákat gyártó országok megoszlásában készült vizsgálat a közelmúltban.
Szombattól jönnek az új, jelzés nélküli cigisdobozok
Az új dohánytermékek már csak egységes csomagolásban kerülhetnek piacra augusztus 20-ától. Sem védjegy, sem jelzés nem lehet rajtuk - írja a HVG a Magyar Közlöny alapján.
Jelölhető lesz a terméken a GMO-mentesség
Várhatóan már novemberben megtalálhatjuk a genetikailag módosított összetevőktől mentes termék megjelölést az élelmiszereken, azt követően, hogy hazánk megválaszolta az Európai Bizottság, valamint Spanyolország által ezzel kapcsolatban megfogalmazott észrevételeket – tudta meg a Magyar Idők. A jelölés bevezetése több hónapot csúszott, mivel Brüsszelnek is jóvá kellett azt hagynia.
Gluténmentes élelmiszerek: változás a szabályozásában
Megszűnik a „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszerek kötelező bejelentési eljárása 2016. július 20-tól. A jövőben az élelmiszergyártók a már korábban megszokott „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszer jelölést kiegészíthetik, így a termékek csomagolásán új kifejezések jelenhetnek meg.
Átfogó ellenőrzést végzett a baconpiacon a NÉBIH
A bacon szalonnáról szólnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb termékteszt eredményei. A Szupermenta programban ezúttal 14 füstölt, nyers, szeletelt, gyárilag csomagolt terméket vizsgáltak a hatóság szakemberei. A teszt alapján több hatósági eljárás indult, egy terméket pedig ki kellett vonni a forgalomból. A laboratóriumi vizsgálatok mellett az üzemeket is ellenőrizték a NÉBIH területért felelős szakemberei, de a kedveltségi rangsor felállítása sem maradt el.
Szélsebes ellenőrzéshullám a Balatonnál
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával három nap alatt 89 észak Balaton-parti borászatot és 300 000 hektoliter bort ellenőriztek az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek. A „Balatoni Vihar” elnevezésű akció előzményeként 1 000 hektoliter hamisított terméket foglalt le a NÉBIH. Az ellenőrzéssorozaton négy borászat működését kellett ideiglenesen felfüggeszteni. A kisebb, például jelölési, higiéniai hibák miatt pedig figyelmeztetésben részesítették a vállalkozásokat az ellenőrök.
Mindent elönt a lejárt élelmiszer
Legtöbbször a minőségmegőrzési idővel trükköznek az élelmiszer-kereskedők, a tavalyi ellenőrzések alapján leggyakrabban a húsokat és húskészítményeket érintették a csalások - tudta meg a Napi Gazdaság a Vidékfejlesztési Minisztériumtól.
Megtévesztőek a zöldteás üdítőitalok
Két zöldtea alapú üdítőital gyártóját is figyelmeztette az FDA arra vonatkozóan, hogy azok hamis állításokat sugallnak termékeik jótékony egészségügyi hatásáról.
Útmutató készült a magyartermék-rendelethez
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette azt az útmutatót, amely megkönnyíti az élelmiszer-vállalkozások számára az eredetre, származásra történő utalásokkal kapcsolatos jelölési nehézségek kezelését.
Mi szerepelhet az élelmiszerek csomagolásán?
Az Európai Bizottság elfogadta azt a 222 tételből álló jegyzéket, amely egybegyűjti az élelmiszerek csomagolásán olvasható, egészséget befolyásoló tájékoztató kijelentéseket. Ezentúl a gyártók csak olyan meghatározásokat, állításokat tüntethetnek fel a termékeken, amelyek tudományosan megalapozottak.
Mit ér a jelölés, ha magyar?
A témával foglalkozó szakemberek körében régóta ismert, hogy túl sok minőségre és eredetre utaló jelölés, illetve védjegy található a hazai élelmiszerpiacon. Ráadásul a legtöbb védjegy eltérő tartalmú kritériumrendszert fogalmaz meg, ami már önmagában is zavart kelt a fogyasztók körében. A vázolt anomáliák miatt indítottunk el egy ezerfős országos kutatást, amely az élelmiszer-jelölésekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat elemezték.
