A Szövetségi Tanács jóváhagyta a Mezőgazdasági Minisztérium rendeletét – 2026 nyarától minden üvegen fel kell tüntetni a származási országokat.
Sokan szeretik a mézet reggelire, egy szelet friss zsemlén. Ám hogy honnan is származik ez a kedvelt termék, azt eddig nem mindig lehetett pontosan tudni. Ez Németországban hamarosan megváltozik, miután a német Szövetségi Tanács jóváhagyta a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium új rendeletét – írja a Lebensmittel Praxis.
Az új szabályozás értelmében a szupermarketekben árusított mézek csomagolásán mostantól minden származási országot külön fel kell tüntetni, amennyiben a termék több országból származó keveréket tartalmaz. A címkéken az országoknak részesedésük csökkenő sorrendjében, a tömegszázalék megjelölésével kell szerepelniük.
Eddig olyan általános megfogalmazások is elegendőek voltak, mint például „EU-s és nem EU-s országokból származó méz keveréke”. A Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet szerint azonban az ilyen kijelentések szinte semmilyen érdemi információt nem adtak a vásárlóknak.
A minisztérium tájékoztatása szerint a rendelet 2026. június 14-én lép hatályba. Az addig palackozott mézek a régi szabályozás szerint még forgalomba hozhatók. „A pontos származási feltüntetés révén minden vásárló egyértelműen láthatja, honnan származik a méz az adott üvegben – ez az átláthatóság a fogyasztói bizalom alapja” – hangsúlyozta Alois Rainer, a CSU élelmiszerügyi minisztere.
A hazai termelés nem fedezi a keresletet
A német méztermelés jelenleg messze elmarad a fogyasztói igényektől, hívja fel rá a figyelmet a Lebensmittel Praxis. A minisztérium adatai szerint az önellátottsági arány 2024-ben 37 százalékra csökkent, miközben az ország 72 600 tonna mézet importált.
A minisztérium közlése szerint Ukrajna szállította a legnagyobb mennyiségű importált mézet Németországba, 22 százalékos részesedéssel vezeti az importlistát. Argentína 14 százalékkal, Románia és Mexikó pedig egyenként 7 százalékkal követi. Magyarország az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelő állama volt 2022-ben, évente több mint 20 ezer tonna mézet gyűjtöttek be itthon.
A szakértők szerint az új jelölési szabályozás nemcsak a fogyasztói átláthatóságot növeli, hanem hosszú távon a minőségi és eredetazonos termékek iránti keresletet is erősítheti.
Az EU tagállamaiban az alábbiak szerint alakul a méztermelés (Belgiumra, Máltára és Hollandiára vonatkozóan az Eurostat nem közölt adatot):
Több mint 20 000 tonna évente: Spanyolország, Magyarország, Németország, Románia;
15 000 – 20 000 tonna évente: Lengyelország, Görögország;
10 000 – 15 000 tonna évente: Portugália, Franciaország, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság;
5 000 – 10 000 tonna évente: Olaszország, Horvátország;
1 000 – 5 000 tonna évente: Ausztria, Szlovákia, Svédország, Litvánia, Lettország, Dánia, Szlovénia, Finnország, Észtország;
Kevesebb, mint 1 000 tonna évente: Ciprus, Írország, Luxemburg.
Magyarországon már jelölik a származási helyet
Nemzeti hatáskör szigorítása következében Magyarországon 2024. augusztus 11-től a mézkeverékek esetén a csomagoláson kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben.
Nagy István akkor kifejtette, a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára.
Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását – fejtette ki két évvel ezelőtt a miniszter.
