Az Erzsébet utalványt jelenleg élelmiszerboltban és vendéglátóhelyen egyaránt be lehet váltani. Az adózási szabályok alapján havi nyolcezer forint értékhatárig adhatja a munkaadó kedvezményes közteherfizetés mellett. A 2017-től kapható 100 ezer forintos készpénz keretösszeg nagyságrendjét nézve az Erzsébet utalvány éves 96 ezer forintos felső határának felel meg.
A készpénz cafeteria juttatásban részesülő alkalmazottak természetesen szabadon költhetik el ezt az összeget, gyakorlatilag bármilyen áru-, vagy szolgáltatásvásárlásra, ez számukra mindenképpen kedvező. Az új rendszer a másik oldaláról is sokkal előnyösebb a jelenlegi utalványjuttatásnál.
Az Erzsébet utalvány eleve négy kézen fordul meg, ami nem kevés költséggel és adminisztrációval párosul: az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás, a munkáltató megrendeli, átadja az alkalmazottnak, aki beváltja, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja a kibocsátónak.
Az Erzsébet utalvány szabályai szerint a munkáltató 2% díjat fizet, ha az alkalmazottnak juttatni akar belőle. Az elfogadóhelyek, boltok, vendéglők a kibocsátó honlapja szerint 5% elfogadóhelyi jutalékot fizetnek (a nagyobb vállalkozások ennél kevesebbet). Ez a szabályzat szerint áfával együtt közel 9%-os terhet jelent az utalványértékhez képest, a gyakorlatban 7% körüli mértéket.
Jelenleg az étkezési utalványok piaca 10 milliárdos nagyságrendű költséget jelent a munkaadóknak és a beváltóhelyeknek. Ehhez még hozzá lehet számítani a beváltatlan utalványokat is, több milliárd forint értékben. Ezek a költségek és veszteségek a készpénzes rendszerben megszűnnek.
Az Erzsébet utalványok kibocsátása és beváltása egyébként a KSH adatai szerint a következők szerint alakult az elmúlt időszakban:
2014. | 2015. | ||
kibocsájtás | beváltás | kibocsájtás | beváltás |
150 | 141 | 155 | 143 |
KSH, érték: milliárd forint, az elfogadóhelyek száma jelenleg 59 ezer
Kérdés persze, hogy a dolgozó a készpénzes cafeteria elköltésénél mit választ, mire költi. Előreláthatóan a bolti költekezés súlya megmaradhat, mivel ez volt eddig is a legvonzóbb cafeteria elem az alkalmazottak körében. A Szép-kártya megtartása pedig végül is beépült a turizmus, vendéglátás rendszerébe, így lényeges változás itt sem vetíthető előre. A döntő kérdés persze az, milyen erős marad a cafeteria juttatás a bérgazdálkodásban, egyes megszűnő elemek pedig milyen belső átalakulást okozhatnak.
