A medián jövedelem nettó 281 ezer forint volt, vagyis a megkérdezettek fele ennél magasabb, fele pedig alacsonyabb bevétellel rendelkezett.

A jövedelmi szerkezet szintén kedvező irányba mozdult el. A válaszadók mindössze 8,5 százalékának nincs saját jövedelme, miközben a legnépesebb csoportokat már a nettó 300 ezer forint feletti havi bevétellel rendelkező fiatalok adják. A megkérdezettek több, mint harmada (38%) legalább nettó 350 ezer forintos személyes jövedelemről számolt be, és ezen belül számottevő azok aránya is (17%), akik havi nettó félmillió forintnál magasabb bevétellel rendelkeznek.

A személyes jövedelemre vonatkozó mutató az elmúlt években folyamatos emelkedést mutatott, a mostani eredmény pedig minden korábbi rekordot felülmúlt. A valamilyen rendszeres bevétellel rendelkező fiatalok körében az átlagos személyes jövedelem nettó 321 ezer forintot tett ki, míg kifejezetten az aktív keresők esetében már nettó 392 ezer forint volt. A főállású alkalmazottak nettó 361 ezer forintos, a minimálbér felett keresők pedig nettó 453 ezer forintos átlagos jövedelemről számoltak be.

„Az új rekord nemcsak a bérek emelkedését tükrözi, hanem azt is, hogy egyre többen rendelkeznek önálló bevétellel, és növekszik a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók aránya. Bár a kedvező tendencia biztató, továbbra is fontos, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzet tudatos pénzügyi döntésekkel párosuljanak, hiszen ez teremtheti meg a hosszú távú pénzügyi biztonság alapjait”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági marketingvezetője.

A rekordmagas átlagjövedelem mögött továbbra is jelentős különbségek húzódnak meg a fiatalok egyes csoportjai között. A férfiak átlagos nettó személyes jövedelme 329 ezer forint volt, míg a nőké 257 ezer forint, ami közel 30 százalékos eltérést jelent. Az életkor előrehaladtával szintén emelkedik a jövedelem: a 19–25 évesek átlagosan nettó 275 ezer forintos havi bevételről számoltak be, míg a 26–29 évesek esetében ez már nettó 336 ezer forintot tett ki, ami összefügg azzal, hogy az idősebbek között több az aktív kereső.

A munkaerőpiaci státusz tehát ugyancsak jelentős hatással van a jövedelmekre. Az aktív keresők átlagos személyes jövedelme nettó 392 ezer forint volt, szemben a diákok nettó 241 ezer, illetve az inaktív fiatalok nettó 126 ezer forintos átlagával. Területi bontásban a központi régióban élők rendelkeztek a legmagasabb, nettó 331 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a nyugati országrészben nettó 289 ezer, a keleti megyékben pedig nettó 268 ezer forint volt az átlag.

A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült K&H ifjúsági index a 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálta. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2026. május 4. és 19. között történt.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock