Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter azonban a kormány nevében benyújtott a parlament elé egy javaslatot, amely eltörölné a törvényt. A javaslat indoklásában azt írják, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Hozzátették azt is, hogy az Európai Unió 2016 óta kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a törvényt.

A láncokat ellehetetlenítő javaslat a nagyobb boltok és áruházak üzemeltetését világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén is megtiltotta volna. Bár ezt a törvényt elkaszálta Brüsszel, mint arról korábban írtunk a kormányzat egy újfajta engedélyezési eljárást vezetne be az építési engedélyhez nem kötött olyan átalakítások esetére, melyek eredményeként bolt vagy áruház jön létre a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű épületekben.

A 2014-es törvény szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket.

Az akkori javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, melyet minden lehetséges módon ki is használnak. Ez ellen pedig - állt az eredeti javaslatban - a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében fel kell lépni.