Az éves beszámolók szerint a kiskereskedők többsége a növekvő költségek miatt vagy veszteséges lett, vagy jelentősen csökkent a nyeresége.
A kiskereskedők legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára. A Gazdasági Versenyhivatal az infláció okait feltáró vizsgálataiban leírta, hogy a családi költekezés legnagyobb szeletét jelentő élelmiszer-kiskereskedelemben a beszerzési árak növekedése játszott döntő szerepet az áremelkedésben.
A KSH adatai azt is megmutatják, hogy az élelmiszeripar belföldi beszerzési árai 2022-ben nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak. Ebből következően a kiskereskedelem nem hárította át a fogyasztókra teljes mértékben a beszerzési árak és más költségeinek emelkedését, sőt a legnehezebb időszakban is hirdettek akciókat.
A GVH megállapításai közé tartozik, hogy a hozzá beérkezett adatszolgáltatások alapján az FMCG-piac szereplői veszteségesek voltak.
A kiskereskedelem egyéb költségei a sokszorosára emelkedtek az utóbbi években. Ezek egy része működési költség, amelybe beletartozik a munkavállalók munkabére, valamint az üzemeltetési költség, amelynek jelentős részét az energia teszi ki. A másik része a kormányzat által bevezetett extraprofitadó, vagy az élelmiszerárstop költsége. Ez utóbbit a kiskereskedők finanszírozták abból adódóan, hogy a beszerzési árak nőttek, de a kiskereskedők az élelmiszer eladási árát nem növelhették.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop hatására több mint 400 milliárd forint árbevételt engedtek át a vásárlóknak a hatalmas veszteségek mellett.
Veszteségességük, illetve a csökkenő nyereség azt is jól mutatja, hogy ez a szektor egyáltalán nem termelt extra profitot.
A családi költekezésben a megvásárolt árumennyiséget nézve az élelmiszerüzletek 2022-ben összességében 1,6%-os visszaesést kényszerültek elkönyvelni. A hagyományos év végi ünnepi időszakban, decemberben esett legnagyobbat a kiskereskedelmi piac forgalma, az élelmiszerek esetében 8%-ot.
