Az IW és az Öko-Institut tanulmánya szerint az uniós emissziókereskedelem reformja során meg kell tartani az ingyenes kvótákat a CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism - az Európai Unió szén-dioxid-határkiigazító mechanizmusa) hatékony működéséig, támogatni kell a klímabarát beruházásokat, és kereskedelempolitikai lépésekkel kell megvédeni a versenyképességet. 

Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) következő reformja során úgy kell összehangolni a klímavédelmi célokat és az ipar versenyképességét, hogy a vállalatok számára kiszámítható beruházási környezet maradjon – erre figyelmeztet legfrissebb elemzésében a német Institut der deutschen Wirtschaft (IW).

Az Európai Bizottság idén esedékes reformja alapvetően alakíthatja át az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (EU ETS 1), amely az energiatermelés, az energiaintenzív iparágak, valamint a légi és tengeri közlekedés szén-dioxid-kibocsátását szabályozza. A kölni székhelyű gazdaságkutató intézet szerint a módosításoknak egyszerre kell biztosítaniuk az uniós 2040-es és 2050-es klímacélok teljesítését, miközben megőrzik az európai ipar nemzetközi versenyképességét.

A tanulmány szerzői szerint az emissziócsökkentés elsődleges eszköze továbbra is a klímabarát technológiákba történő beruházás kell legyen, nem pedig a termelés Európán kívülre történő áthelyezése. Ezért olyan szabályozási környezetre van szükség, amely figyelembe veszi az egyes iparágak eltérő technológiai adottságait és az átállás különböző ütemét.

Az IW hangsúlyozza: azoknak a vállalatoknak, amelyek már jelentős összegeket fordítottak dekarbonizációs fejlesztésekre, hosszú távú szabályozási és beruházási biztonságra van szükségük. Más ágazatokban ugyanakkor még hiányoznak az átállás feltételei, például az energia-infrastruktúra, a megfelelő szabályozás vagy a gazdaságosan alkalmazható technológiák.

A szakértők ezért olyan kiegyensúlyozott szakpolitikai csomagot javasolnak, amely az EU ETS reformját kiegészítő intézkedésekkel támogatja az ipari dekarbonizációt. Véleményük szerint csak így érhető el, hogy az európai klímapolitika egyszerre ösztönözze a kibocsátáscsökkentést, megőrizze az ipari termelést és elősegítse a gazdasági növekedést.

Új szabályozások és törvény várható

EU-s szinten a minta megismétlődik az „Omnibus” mentőcsomagokkal: 4,5 milliárd eurós megtakarítást igényelnek a fenntarthatósági omnibusra – ez az összeg a korábbi számítások szerint nagyjából megfelel annak a tehernek, amelyet ugyanazon szabályok eredetileg okoztak. Így az INSW szerint elsősorban azt helyezik hatályon kívül, amit eredetileg létrehoztak. Ugyanakkor új szabályozásokat, például az ellátási láncról szóló törvényt terveznek. 

Az IW közleménye szerint az OECD mutatói szerint Németország a harmadik helyen áll az összes vizsgált iparosodott ország között az induló vállalkozások bürokráciája tekintetében. Csak Costa Rica és Japán teljesít rosszabbul. Az EU-országok között Németország még a lista alján is szerepel.

Fotó: Adobe Stock