Az integrált projektek öt területen – a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a levegőminőség javítása, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása terén – segítik a tagállamokat abban, hogy betartsák az uniós jogszabályokat, ezáltal pedig javítják a polgárok életminőségét. Olyan tervek megvalósítását támogatják, amelyek a környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok összehangolt és nagy területre kiterjedő végrehajtásához szükségesek.
A 12 kiválasztott projekt teljes költségvetése 215,5 millió euró (mintegy 68 milliárd forint), melyből 116,1 millió euró (közel 37 milliárd forint) az uniós társfinanszírozás. Az uniós támogatás további 3,2 milliárd euró (azaz több mint 1 billió forint) összegű beruházást fog mozgósítani, mivel a tagállamok más uniós finanszírozást, így például a mezőgazdasági, a regionális és a strukturális alapokból, a Horizont 2020 keretprogramból, továbbá tagállami pénzügyi alapokból és magánszektorból származó forrásokat is igénybe vehetnek.
Magyarországon az alábbi két környezetvédelmi projekt részesül finanszírozásban, összesen 33,2 millió euró, azaz kb. 10,5 milliárd forint összegben:
1. A levegőminőség javítása Magyarországon (LIFE-IP HungAIRy) (16 millió euró, azaz kb. 5 milliárd forint)
A magyarországi városok ez idáig nem tudták a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelvben meghatározott megengedett határértékek alá szorítani a levegőben lebegő, 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék és a levegőben található egyéb szennyezőanyagok arányát.
A probléma megoldása érdekében nyolc magyarországi régióban tíz település intézkedéseket fog végrehajtani a levegőminőség javítása céljából. Az intézkedéseket regionális levegőminőségi tervek vázolják fel. A települések a projekt keretében automatizált levegőminőség-megfigyelő állomásokat helyeznek üzembe, hálózatba szervezik a levegőminőséggel foglalkozó tanácsadó szakértőket és ökomenedzsereket, továbbá kapacitásépítést végeznek a regionális és helyi szintű döntéshozók körében, például azáltal, hogy képzés révén megismertetik velük, milyen eszközök használata révén mérhetik fel a helyi szakpolitikai döntések levegőminőségre gyakorolt hatását.
Tájékoztatási kampányokra is sor kerül, melyek arra ösztönzik majd a polgárokat, hogy mind otthonaik fűtése, mind pedig a napi közlekedés során levegőkímélő módszerekre térjenek át. A projektnek köszönhetően a települések 326,5 millió euró, azaz mintegy 103 milliárd forint összegű kiegészítő uniós finanszírozást vehetnek igénybe abból a célból, hogy korszerűsítsék a lakóépületek fűtési rendszereit, fejlesszék a fenntartható tömegközlekedést, és kiépítsék a kerékpárok és elektromos járművek használatához szükséges infrastruktúrát.
