A természeti erőforrások megőrzése egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági és társadalmi alkalmazkodásban, különösen a klímaváltozás hatásainak erősödésével. A környezetvédelmi világnap alkalmából a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a jól működő ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalom és a gazdaság számára.

Az erdők, vizes élőhelyek, gyepek, talajok és városi zöldfelületek hozzájárulnak többek között a tiszta ivóvíz biztosításához, a talaj termékenységének fenntartásához, a beporzáshoz, a vízmegtartáshoz és a helyi klíma szabályozásához. Bár ezek a szolgáltatások gyakran természetesnek tűnnek, állapotuk romlása egyre kézzelfoghatóbb gazdasági következményekkel jár.

A kutatók szerint az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős része világszerte veszélybe került. Az ENSZ által korábban elindított Millennium Ökoszisztéma Értékelés eredményei alapján a természetközeli ökoszisztémák mintegy 60 százaléka károsodott vagy túlhasznált állapotba került.

Magyarországon a folyamatok több területen is érzékelhetők

A mezőgazdasági művelés intenzívebbé válása számos helyen visszaszorította a beporzó rovarok élőhelyeit, miközben a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése és romló vízmegtartó képessége fokozza az aszályok hatását. A szakemberek szerint a talajkímélő művelési technológiák, például a csökkentett talajbolygatás vagy a direktvetés hozzájárulhatnak a termőföldek ellenálló képességének javításához.

A klímaváltozás következtében egyre nagyobb figyelem irányul a vízvisszatartás kérdésére is. A korábbi évtizedek vízgazdálkodási gyakorlata elsősorban a gyors vízelvezetést helyezte előtérbe, ugyanakkor ma már egyre több szakmai álláspont szerint a helyben tartott víz jelentheti a fenntartható alkalmazkodás alapját. A vizes élőhelyek, árterek és természetes vízmegtartó rendszerek helyreállítása egyszerre csökkentheti az aszályok és az árvizek kockázatát.

A kutatóközpont szerint a természet állapotának javítása nem kizárólag környezetvédelmi cél, hanem gazdasági érdek is. A városi zöldterületek például mérséklik a hőszigethatást, javítják a levegő minőségét és hozzájárulnak a lakosság életminőségéhez. Emellett a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a településfejlesztés hosszú távú eredményessége is egyre inkább függ az ökoszisztémák állapotától.

A szakértők szerint a fenntartható tájhasználat csak az érintett ágazatok együttműködésével valósítható meg. Ezt a célt szolgálják azok a hazai kutatási és fejlesztési programok is, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését és beépítését támogatják a területfejlesztési és gazdasági döntéshozatalba.