A friss adatok szerint az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,4 százalékkal csökkent, szeszes italok, dohányáruk ára 3,1 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Az élelmiszerek között a burgonya ára 7,6, a büféáruké és az eszpresszókávéé 6,5-6,5, a cukorka, mézé 6,0, a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 5,9, az éttermi étkezésé 5,6 százalékkal nőtt. Egy év alatt csökkent a húskonzerv ára 26,9 százalékkal, a vaj, vajkrémé 12,9, a sertéshúsé 10,9, a sajté 9,1, a tejé 7,7, a tartósított hústalan ételeké 7,3 és a száraztésztáé 6,7 százalékkal.
A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, a háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett, az üzemanyagok 1,6 százalékkal drágultak.
Júniusban az éves maginfláció az egy hónappal korábbival azonos 2,0 százalékon maradt, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció a májusi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,3 százalékról 2,1 százalékra esett.
OKSZ: kedvezőek a feltételek az árrésstop kivezetésére
A dráguló energia, a növekvő fuvarköltségek, és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellenére a külpiaci trendek és az erősödő forint támogatják az élelmiszerek árcsökkenését – hangúlyozta a friss adatokra reagálva az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Mint írták, keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomásról nem beszélhetünk, a lakosság továbbra is óvatosan várja a gazdasági növekedés beindulását, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben mindössze 3,2 százalékkal emelkedett a forgalom májusban a megelőző év azonos időszakához képest. A külpiaci árak az erős forint miatt kedvezőek, így az élelmiszerek felől semmilyen inflációs nyomásnak nincs jele.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint mindez kedvező feltételeket teremt az új kormány számára ahhoz, hogy gyorsan megvalósítsa elképzeléseit, és kivezesse az árrésstopot a piacról. Véleményünket osztja Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és tovább erősíti az is, hogy amennyiben mindez az EU-s jogba ütköző, diszkriminatív és árfelhajtó hatású kiskereskedelmi különadó megszüntetésével párosul, akkor ezek a döntések a teljes ellátási láncban éreztetni fogják pozitív hatásukat.
– fogalmaztak.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
