Az éves inflációt a szolgáltatások 4,0 százalékos, a szeszes italok és dohányáruk 4,1 százalékos emelkedése hajtotta, miközben az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt, bár a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,9 százalékkal csökkent a márciusi stagnálást, illetve 3,2 százalékos esést követően.

Az éves maginfláció a márciusi 1,9 százalékról 2,1 százalékosra emelkedett. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 1,8 százalékosra emelkedett áprilisra a márciusi 1,6 százalékról.

Az élelmiszerek árának 1,5 százalékos emelkedésén belül az egyéb sütőipari lisztesárué 10,5, a büféáruké 8,2, a friss hazai és déligyümölcsé 7,0, a cukorkáé, mézé 6,9, az éttermi étkezésé 6,1 és a fűszereké, ételízesítőké 3,5 százalékkal nőtt.

Ezzel szemben csökkent a húskonzervek ára 28,2, a vajé, vajkrémé 11,6, a burgonyáé 11,4, a sertéshúsé 8,5, a száraztésztáé 7,4, a sajté 6,2, a tejé 6,0 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal.

A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport-, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, a járműjavítás, -karbantartás pedig 7,5 százalékkal került többe, mint tavaly áprilisban.

A háztartási energiáért 0,4, ezen belül a vezetékes gázért 3,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,1 százalékkal többet – közölte a KSH.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0, a szobabútorok 3,0 százalékkal többe kerültek. A gyógyszerek, gyógyáruk 1,9, a járműüzemanyagok 0,1 százalékkal drágultak.

Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnált), ezen belül

• a burgonya 6,6, a friss hazai és déligyümölcs 3,8, a friss zöldség 1,3, a sertéshús 0,8, az étolaj 0,4 százalékkal többe,
• a péksütemények 2,7, a száraztészta 2,5, a száraz hüvelyesek 1,9, a vaj, vajkrém 1,4, a tej 1,2, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

A szeszes italok, dohányáruk ára stagnált, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,3 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 9,0, a belföldi üdülés 2,0 százalékkal többe, a külföldi üdülés 0,5 százalékkal kevesebbe került, mint márciusban.

A háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,7 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé 0,2 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 1,7 százalékkal nőtt, míg a ruházkodási cikkek 1,5 százalékkal többe kerültek.

OKSZ: kedvező a helyzet az árrésstop kivezetésére

A vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszer infláció továbbra is komoly csökkenést mutat – jelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség inflációs adatra reagáló közleményében.

„Ennek megfelelően az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, bár inflációt csökkentő hatásuk most már kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt”

– emelte ki Kozák Tamás, a szervezet főtitkára.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az élelmiszerárak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer termelőknek, feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható, mert az iráni válság okozta energiaár-sokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit.

A megugró kiskereskedelmi forgalmat mutató KSH adatokkal kapcsolatban úgy vélték, hogy a választások előtti jövedelemtranszferek eredménye, így inkább egyszeri, mint tartós hatás.

Az OKSZ szerint a mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, kedvezményes élelmiszer áfa kategóriák bevezetésével, vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait.

Mint írják az Országos Kereskedelmi Szövetség továbbra is nyitott minden olyan közös gondolkodásra, amelynek célja a hazai élelmiszer terméklánc egészélnek piaci alapokra helyezése, és a vásárlók elégedettségének növelése, és a magyar gazdaság termelékenységének javítása.

MBH: Toleranciasávban az infláció

Az MBH Bank markogazdasági kommentárja rámutatott, hogy a január után ismét a jegybanki toleranciasávba emelkedett vissza az inflációs mutató. Mint írták, a drágulás emelkedésére számítani lehetett áprilisban és a nemzetközi helyzet miatt fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban.

A forint árfolyamának mozgása ugyanakkor támaszt adhat az infláció leszorításának, így a bank elemzői 3,4 százalékos inflációra és az MNB negyedik negyedévi kamatcsökkentésére számítanak idén.

Borítókép: Adobe Stock