A Pintér család 2003-ban vásárolt egy tenyésztelepet. Összesen 170 hektáron évi 20 ezer sertést tenyésztenek, amelyeket aztán belföldön értékesítenek. Pintér Sándor azt mondta: ha plusztámogatáshoz jutnának, tudnának fejleszteni, és a jelenlegi 18 alkalmazottjuk mellé új embereket is felvehetnének, akár meg is duplázhatnák a létszámot.

Jelenleg minden gazdálkodónak hektáronként ugyanannyi terület alapú támogatás jár, vagyis aki például 1300 hektáron gazdálkodik, az 1300-szor több támogatást kap, mint az, aki csak egyen. Az új uniós szabályozás viszont elrendeli, hogy a 150 ezer euró feletti támogatások legalább 5 százalékát el kell vonni. Ez az összeg nagyjából 1037 hektár támogatását jelenti.

A kormány döntésének értelmében a jövőben 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot vonnak el, 1200 hektár felett viszont a teljes támogatást. Az így felszabaduló pénzt a kis- és közepes gazdaságok kapják, kiemelten az állattartók.

Jól járnak az állattartók 

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn kijelentette: nem vitatják, hogy a nagybirtokoknak is van szerepük az ország gazdasági teljesítményében, de a céljuk az, hogy munkahelyek szülessenek.

A következő hét évre teljes egészében tisztában lenne minden nagybirtok azzal, hogy milyen támogatásra számíthat. Ha jószágot tart, hogyha foglalkoztat, akkor jól fog járni, hogyha csak növénytermesztéssel foglalkozik, és nem foglalkoztat embereket, akkor pedig nem túlzottan – fogalmazott Lázár.

A kormány számításai szerint a támogatási rendszer átalakításával évi 20 milliárd forint kerül az állattartókhoz, ami mellett a kabinet hat év alatt további 212 milliárd pluszforrást nyújt. Ezzel a korábbi állattenyésztési támogatások kétszeresét kapják a tenyésztők.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az intézkedéssel új munkahelyek jönnek létre. Ha több ember dolgozik a magyar vidéken, az nemcsak agráriumnak, hanem a teljes magyar gazdaságnak jó – vélte