Szerintük ez elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei. Ezt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitási terület vezetője mondta azon a konferencián, amelyet a Hitel nélkül gazdasági növekedés? címmel rendezett meg a jegybank és a Magyar Közgazdasági Társaság.

Eddig 1700 milliárd forint

Arról is szólt, hogy az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról, 2010-ben a kivonás összege 1700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1800 milliárd forint volt, ez együttvéve mintegy 12 milliárd euró a két év alatt.

A forráskivonásban szerepet játszott Nagy Márton szerint az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel-betét arányokat, amit 2014-re az MNB átlagosan 110-es mutatóra vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve.

A jövőben a hazai bankoknak is meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek alapján a még a gazdaságban lévő készpénzt vagy banki betétekbe, vagy állampapírokba vonhatják be. A jegybank számításai szerint ma Magyarországon mintegy 2900 milliárd forint készpénz van forgalomban, ebből hozzávetőleg 500 milliárd forint a vállalkozásoknál, 2400 milliárd a lakosságnál.

Tiltott területek  

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint számos okra vezethető vissza, hogy miért nem vagy csak kismértékben hiteleznek a bankok a magyar pénzpiacon.
Ez részben abból fakad, hogy jelentősen lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk, és egyes iparágakat mint hitelezési célpontokat „tiltottá” nyilvánítottak a bankok tulajdonosai. A jövő az lehet a magyarországi pénzintézeteknek is, hogy helyi forrásokra támaszkodnak, mivel napjainkban már nem állnak rendelkezésükre olcsó külföldi források – hangsúlyozta az elemző.

Kiemelte: azzal egyelőre nem kell számolni, hogy jelentős hitelintézetek kivonulnának a magyarországi pénzpiacról, eddig csak kis bankok vonultak ki az országból, de a nagyobb hitelintézeteknél is számottevő költségmegtakarítás várható.

Szerény növekedés  

Elmondta: az utóbbi két-három évben nagyarányú létszámleépítés zajlott le a hazai bankszektorban, hozzávetőleg mintegy 3000 banki dolgozót bocsátottak el, és megsokasodtak a fiókbezárások, illetve a bankon belüli átszervezések vagy a munkafolyamatok kiszervezése.

Török Zoltán rámutatott: a következő két-három évben nem várható, hogy a hazai bankszektorban a hitelezés jelentősebben megugrana, sokkal alacsonyabb lesz a mainál a bankok hitel-betét mutatószáma, és emiatt a bankok részéről nem, vagy csak kis mértékben várható a gazdasági növekedés támogatása. Ezért igen szerény növekedéssel lehet számolni az országban a következő években – emelte ki.