Tízből közel hatan tisztában vannak azzal, hogy a boldogság belső munka eredménye, de minden tizedik magyar már letett arról, hogy megtalálja.
A magyarok háromnegyede úgy gondolja, hogy a közös étkezésektől boldogabbak leszünk. Fontos a jó társaság, de a Buona vita!, azaz jó élet alapja a jó étel is. A magyarok negyedét boldoggá teszi, ha finomat főzhet másoknak, ötödét pedig a közös étkezés tervezése is. A 16 és 29 év köztieket leginkább a zenehallgatás tölti fel, míg a harmincon felülieket a film- és sorozatnézés. A séta a nőknél, az aktívabb mozgás a férfiaknál került be a top10-be.
A KOMETA boldogság világnapi (március 20.) kutatásának legfőbb megállapításai:
• a magyarok többsége (54%) boldog vagy inkább boldog, mint boldogtalan;
• a 16 és 29 év köztiek (58%), majd a 60 év felettiek körében (55%) van a legtöbb boldog;
• a negyvenesek körében van a legtöbb boldogtalan (23%);
• félig tele, félig üres: a magyarok fele igyekszik megtalálni mindenben a jót;
• a magyarok háromnegyede szerint a közös étkezésektől boldogabbak leszünk, fontos a jó étel és a társaság is;
• minden ötödik magyart már a közös étkezés tervezése is felvillanyozza;
• közel minden negyedik magyar boldog lesz, ha finomakat főzhet másoknak;
• a filmnézés és sorozatnézés tesz minket a legboldogabbá;
• a nőknek inkább ad boldogságot a séta, az olvasás és az olyan játékok, mint a sudoku vagy keresztrejtvény és az, ha finomat főzhetnek másoknak;
• a férfiakat inkább feltölti a mozgás, sport, a kulturális programok, az online játék és a hobbijuk.
A március 20-i boldogság világnap apropóján a KOMETA felmérte, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak, mi tölt fel minket. A 2025 márciusában végzett reprezentatív felmérésben részt vevő magyarok 54 százaléka kimondottan boldog vagy vannak ugyan boldogtalan pillanatai, de többször érzi magát boldognak, mint boldogtalannak. Tízből hárman (29%) fele-fele arányban boldogok vagy boldogtalanok. A fennmaradók többsége néha boldog, de inkább boldogtalan. 4 százalék vallotta magát boldogtalannak. A felmérésből kiderül, hogy a 16 és 29 év köztiek körében van a legtöbb boldog (58%), őket követik a 60 év felettiek (55%). A legtöbb boldogtalan a negyvenesek között van; körükben majdnem minden 4. válaszadó bevallása szerint boldogtalan vagy többször boldogtalan, mint boldog.
De vajon törekszünk-e a boldogságra vagy úgy gondoljuk, hogy az jár?
A magyarok 49 százaléka igyekszik mindenben megtalálni a jót. A KOMETA felmérése alapján a többség (58%) úgy gondolja, hogy a boldogság belső munka eredménye. Vannak, akik ezt gondolják, de ennek ellenére nem keresik (6%), és vannak, akik sokáig keresték, de már letettek róla (10%).
A terített asztal a boldogság forrása – fontos a társaság és az étel is
A családdal, barátokkal eltöltött idő sokakat boldoggá tesz. A magyarok 45 százaléka naponta legalább egyszer együtt eszik a családjával, barátaival. A KOMETA felmérésében részt vevők háromnegyede úgy gondolja, hogy a közös étkezésektől boldogabbak leszünk. Minden másodikuknak a jó társaság és a finom étel egyaránt fontos. A közös étkezések olyannyira feltöltenek minket, hogy minden ötödik válaszadót már az is felvillanyozza, amikor családi, baráti összejövetelt tervez. A finom étel és a boldogság közti kapcsolatra utal az is, hogy minden negyedik magyart boldoggá tesz, ha finomakat főzhet másoknak.
„Meggyőződésem, hogy jó élethez hozzátartozik a jó étel. Nem véletlenül választottuk új szlogenünknek a Buona vita!-t, ami magyarul azt jelenti, hogy jó élet. A jó élethez a szoros családi, baráti kapcsolatainkon és hobbijainkon túl a finom étkezések is hozzátartoznak. Sőt, ha tudunk társaságban jókat enni, jókat beszélgetni, boldogabbak leszünk”
– mondja Giacomo Pedranzini, a KOMETA ügyvezető igazgatója.
Filmek, sorozatok, természet, zene, főzés – ezektől érezzük magunkat boldognak
A főzés és a közös étkezés is feltölti tehát a magyarok jelentős részét, de mik azok a tevékenységek ezeken túl, amelyektől különösen boldogok leszünk? – tette fel a kérdést a KOMETA.
A dobogó élére a 16 és 29 év közti korosztályt eltekintve a filmnézés, sorozatnézés került. A 16 és 29 éveseknél a zenehallgatás került az élre, de szorosan utána náluk is a filmek, sorozatok szerepelnek. A második legnépszerűbbnek az bizonyult, hogy a természetben vagyunk, amit a zenehallgatás, majd a már említett főzés követnek.
A nőknek nagyobb boldogságot ad a séta, az olvasás és az olyan játékok, mint a sudoko vagy keresztrejtvény vagy az, ha finomakat főzhetnek másoknak. Míg a férfiakat inkább feltölti a mozgás, sport, kulturális programok, az online játék és a hobbijuk, mint a nőket.
A kávézás a harmincon túliaknak sokkal inkább boldogságfaktor, mint a fiatal felnőtteknek. Az evést pedig sokkal inkább kapcsolják össze a boldogsággal a negyven alattiak, mint az afölöttiek. A séta a lista 9. helyén végzett és a nőknél került be a top10-be, míg a férfiaknál az aktívabb sport került bele.
*A kutatásról: A felmérés az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével, 1089 fő megkérdezésével készült 2025 márciusában, és reprezentatív a magyarországi 16 év feletti lakosságra nézve kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.
