Becsült olvasási idő: 3 perc
Minden tizedik magyar mobilos használ árösszehasonlítást

Vásárlási döntéseikhez az emberek hazánkban mobiltelefon segítségével leginkább személyes használatú elektronikai készülékekről és háztartási eszközökről tájékozódnak. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat. 

"A mobiltelefon sokak számára a legfontosabb kommunikációs eszköz, illetve médium, és egyre fontosabb szerepet játszik a fogyasztók mindennapi élete során fejlett és fejlődő országokban egyaránt" - hangsúlyozza a Nielsen "Mobil - a média következő energiaközpontja" című új tanulmánya. Rámutat arra is, hogy a vásárlás okostelefonnal még világszerte gyerekcipőben jár. Viszont az okostelefonok használói sok országban, ha nem is vásárolnak, azért árakról és termékekről növekvő számban tájékozódnak mobilról. A tanulmány megállapítja, hogy "a mobilkészülékek tulajdonosainak száma a világon elért egy kritikus tömeget".

Magyarországon mobiltelefon vásárlásánál az ár és a márka játssza a legfontosabb szerepet. Előbbit ugyanis a megkérdezett fogyasztók 39, utóbbit 37 százaléka nevezte meg vásárlási döntésének fő szempontjai között, a Nielsen felmérése során. Harmadik helyen a készülék csomagolása/kinézete/dizájnja következik 18, majd a funkciók a használati céllal együtt 13 százalékkal. Reklámokat és közvetlenül cégektől kapott információkat a válaszadók 10 százaléka említett. A gyártó ország csak 8 százalék számára nagyon lényeges, míg az összetevőket/anyagot/minőséget 6 százalék említette.

Huszonkilenc európai ország átlagához képest a magyarok a funkciókat és a használat célját kisebb mértékben veszik figyelembe. A mobilkészülék árát, mint a vásárlás egyik fő kritériumát az európai megkérdezettek átlag 42 százaléka nevezte meg. Utána következik a márka és a funkció/használati cél, egyaránt 26 százalékos említéssel. Negyedik a rangsorban a csomagolás/kinézet/dizájn átlag 22 százalékkal, megelőzve az összetevők/anyag/minőség szempontjának 13 százalékos mutatóját. A gyártó országot 8, míg a reklámot és cégtől kapott információt 7 százalék említette, átlagosan.

"Mobiltelefonomat használom arra, hogy összehasonlítsak árakat. Egyetért-e ön ezzel az állítással?" - tették fel a kutatók a kérdést ötvennyolc országban. A magyar válaszadók 4 százaléka teljes mértékben egyetért, további 6 pedig részben. Semleges véleményt képviselt 18 százalék. Nem nagyon ért egyet 12, míg egyáltalán nem - további 60 százalék.

Ebben a tekintetben aktívabbak a felmért európai országok válaszadói. Átlag 6 százalékuk teljes mértékben, míg 12 százalékuk részben ért egyet azzal, hogy "mobilja révén összehasonlítja termékek árait". Nem tudta eldönteni 19 százalékuk. Az ellentétes vélemények 63 százaléka úgy oszlik meg, hogy 22 százalék nem nagyon, míg 41 százalék egyáltalán nem ért egyet a fenti állítással.

Azt is feltárta a Nielsen kutatása tizenegy kiválasztott termékcsoporttal kapcsolatban, hogy hányan tájékozódnak mobiltelefonjuk révén különböző árucikkekről. Legtöbben éppen magát a mobiltelefon termékkategóriát említették, amelynél a magyar válaszadók 10 százaléka használja készülékét informálódásra is. Személyes használatú elektronikus készülékekre 5, háztartási eszközökre 4 százalék jut. 3-3 százalékos a mutató élelmiszernél és italnál, egészség megőrzését szolgáló termékeknél és gyógyszernél, háztartási elektromos készüléknél, autónál, valamint ékszernél és dísztárgynál. 2-2 százalék nevezte meg a testápló szereket és a ruházati cikkeket, míg 1 százalék a kozmetikumokról és a bőrápoló szerekről informálódik mobiltelefonja segítségével.

Ha a magyar válaszokat összehasonlítjuk huszonkilenc vizsgált európai ország átlagával, akkor a sorrend nagyjából hasonló. Egyes termékcsoportoknál azonban 1-1 százalékponttal magasabb átlagos európai mutatókat látunk.


Módszertan

A Nielsen globális felmérését a fogyasztók bizalmáról és életmódjáról 2012. augusztus 10.-szeptember 7. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten és Afrikában.

A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az Internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba.

Az Internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az Internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik Internet-hozzáféréssel. Kínában a fogyasztói bizalmi index felmérését speciális módszerrel végezte a Nielsen, 3 500 személy megkérdezésével.