Magyarországon is igazoltan növekszik a flexitáriánusok, azaz az állati eredetű ételek fogyasztását tudatosan csökkentők és kerülők száma. A változó fogyasztói igények nyomán bővülő új piaci szegmensre reagálva nemrég megalakult a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ), amely három pillérre: a fenntarthatóságra, az egészségtudatosságra és az állatjóléti szempontokra helyezi működésének fókuszát. Miskolczi István ügyvezetőt a céljaikról és a piaci trendekről kérdeztük.

2022 novembere óta érdekképviseleti szerve is van a Magyarországon működő növényi alapú élelmiszerek gyártóinak és forgalmazóinak. Milyen okok, indokok és motivációk nyomán indultak el?

A szövetség a V4-országokban is sikeresen futó Plant-Powered Perspectives konferenciasorozat magyarországi ágából nőtte ki magát. A NÉGYOSZ tagjai kiváló minőségű növényi alapú élelmiszereket állítanak elő, különös tekintettel a tejtermékek és a hús alternatíváira. Legfontosabb feladatunk, hogy ösztönözzük a hazai élelmiszerrendszerek fenntarthatóvá alakítását, valamint növeljük a növényi alapú fehérjék elismertségét és szerepét a magyar lakosság táplálkozásában.

Mindent megteszünk azért, hogy Magyarországon is egyre több fogyasztó és a kormányzat is megismerje a növényi alapú táplálkozás nemzetközi trendjeit, fontosságát és előnyeit, mind egészségi, mind környezeti, mind állatjóléti szempontból.

Mekkora piacról beszélhetünk a növényi alapú termékek esetében?

Uniós szinten egy 2022-es adat alapján 5,8 milliárd eurós piacról van szó, amiből 2,2 milliárd eurót tesznek ki a növényi tejhelyettesítők, 2 milliárd euró nagyságrendű a húshelyettesítők szegmense, és a maradék 2 milliárd eurónyi szelethez sorolhatók az egyéb termékek, ide tartoznak például a mostanában extra növekedést mutató halhelyettesítők. 

Mit lehet tudni azokról a magyar fogyasztókról, akik a növényi alapú élelmiszereket részesítik előnyben? 

2023-ban egy országos reprezentatív, ezerelemes kutatásban mérte fel a szövetségünk a növényi alapú táplálkozással kapcsolatos szokásokat. Megkérdeztük például, hogy a fogyasztók mekkora hányada határozza meg magát flexitáriánusnak. A megkérdezettek 13 százaléka vallotta magát annak, és úgy nyilatkozott, hogy tudatosan próbálja csökkenteni az állati eredetű termékek fogyasztását. Ez az arány körülbelül a fele annak, ami egy EU-s kutatásban kijött. Az unió 10 országában végzett Smart protein kutatás ugyanis arra jutott, hogy ezekben az országokban 27 százalék körüli a flexitáriánusok aránya, az éllovasnak számító Németországban 40, Hollandiában pedig 36-40 százalék az arányuk. Figyelemre méltó az a tény, hogy az unió egyik kiemelkedő sertéshús-előállító országában, Dániában ma már ugyanannyi kormányzati támogatást fordítanak a növényi alapú élelmiszerek fejlesztésére, mint a sertéshústermelés támogatására.

Melyek a legfontosabb hajtóerői itthon a növényi alapú táplálkozásnak?

A kutatásunkból is kiderült, hogy a fenntarthatóságra való törekvés fontos motorja ennek a szektornak, illetve meghatározó motiváció az egészségtudatosság is. Meglepő módon sokan a fogyasztói kíváncsiság által vezérelve választják ezeket a termékeket, illetve az állatjóléti szempontok is szerepet játszanak abban, amikor valaki növényi alapú terméket tesz a kosarába. A magyar fogyasztók azonban továbbra is árérzékenyek, így a kutatásban az ár lett az első számú befolyásoló tényező, a válaszadók felének ez a legfontosabb befolyásoló tényező a növényi alapú termékek vásárlásakor. Emellett kiemelkedően fontos a termék íze és textúrája is, a megkérdezettek 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez szempont a választás során. 

Az árral kapcsolatban sokszor felmerül, hogy drágák például a növényi italok. Azt gondolom, ha valakinek egészségügyi okok miatt kell laktózmentesen táplálkoznia, és szeretné ezt fenntartható módon tenni, jó választás egy növényi ital, hiszen az ára megközelítőleg annyi, mint egy laktózmentes terméké.

Milyen trend figyelhető meg jelenleg a nemzetközi piacon?

A növényi alapú élelmiszerek között vannak olyan termékkategóriák, amelyek akár 300-400 százalékos éves növekedést produkálnak. Ilyen volt például 2021/22-ben a halhelyettesítők szegmense, amely óriási felfutást könyvelhetett el. Általánosságban két számjegyű uniós szinten a kategória növekedése.

Az élelmiszer-előállítás dinamikusan fejlődő ágazatáról van szó, rengeteg a fejlesztés, az innováció, a kutatás, nem is csoda, ha sorra nyerik a termékfejlesztési díjakat ezek a termékek. A Sirhán élelmiszer-kategóriában például háromból három díjat a növényi alapú termékek fejlesztése vitt el.

Nemrég felhívást fogalmaztak meg a növényi alapú táplálkozás magyarországi elterjesztésének azonnali és hatékony támogatására. Mit tartalmaz ez a dokumentum?

Többféle intézkedést javasoltunk. Fontos lenne egy nemzeti stratégia létrehozása a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek kifejlesztésének és forgalmazásának támogatására. Az európai uniós tagállamok nagy többségének gyakorlatához hasonlóan egyeztetéseket kellene kezdeményezni gazdasági kutatókkal, intézményekkel arról, hogy milyen ütemben lehetne elérni a növényi eredetű termékek jelenlegi áfaszintjének 18%-ra csökkentését.

Fontos lépés lenne a növényi alapú ételek és élelmiszerek elérhetőségének és hozzáférhetőségének biztosítása a közétkeztetésben, az iskolákban és a kórházakban. És persze nem szabad elfeledkezni az edukációról sem. Mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a lakosság következetes és széles körű oktatást kapjon az egészséges, fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás témakörében az élet minden szakaszában.

Megalakulásukkor úgy nyilatkoztak, hogy tagjaik sorába várják a termékcsoport előállításában és forgalmazásában érdekelt hazai és multinacionális piaci szereplőket és a céljaikkal egyetértő támogatókat. A tagok között megtalálhatók olyan szereplők is, mint a Naszálytej, Pápai hús vagy Danone, amelyek tradicionálisan állati termékek előállításával is foglalkoznak.

A Danone-nal és a Pápai hússal a kezdetektől, a Plant-Powered Perspectives konferencia indulása óta együtt dolgozunk, ők már partnerek voltak a konferenciák, workshopok szervezésében is. Úgy gondolom, hogy ők időben felismerték, hogy változnak a fogyasztói szokások és igények, így a Pápai például a meglévő technológiai, élelmiszeripari tudását jól használva mára mennyiségben a legnagyobb hazai húshelyettesítő élelmiszereket gyártó vállalat lett. A Naszálytej a tofu gyártásában szerzett komoly piaci pozíciót magának. A Danone igen korán és jól reagált az új fogyasztói kihívásokra, így a növényi alapú tejhelyettesítők piacán jó pozíciókat szerzett. Erre a piacra ma már Magyarországon igen nehéz belépnie új szereplőnek egyrészt a piac telítettsége miatt, másrészt a komoly befektetés és marketingköltség miatt.

Képek: Adobe Stock

Interjúnk a Store Insider magazin 2024. áprilisi lapszámában jelent meg.