hero
Osztie Gergely
Becsült olvasási idő: 2 perc
Mit várhatunk COP27-től?
A 27. alkalommal megrendezésre kerülő klímacsúcs rendkívül összetett és fenyegető kérdésekre igyekszik választ találni. Kérdés, hogy az eredmények megfelelnek-e majd a krízis súlyosságának.

A COP27 az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének november 6-tól megrendezésre kerülő konferenciája, mely egy olyan évet zár le, ahol a klímaválság az eddigi legsúlyosabb károkat okozta, hőhullámok, áradások, tűzvészek és éhínség formájában - írta az El País.

Ahogy a klímacsúcs ideje elérkezik, minden tekintet a létfontosságú esemény felé fordul és ezzel párhuzamosan egyre több kritikus hang jelenik meg a korábbi konferenciák eredménytelenségére hivatkozva. 

Az ukrajnai háború fokozza a nehézségeket

A résztvevők hatalmas nehézségekkel szembesülnek, hiszen a környezet pusztulása mellett három, korábban is létező krízissel kell szembenézniük, melyek hatását felerősítették az ukrajnai háború következményei. Az energiaválság a gazdaság egészére kiterjedt a növekvő inflációval együtt. Az élelmiszer válság még sürgetőbbé válik a már korábban is érintett területeken az orosz és ukrán gabonaexport nehézségei miatt. Ezek mellett a háború által erősen felfokozódott az országok közötti széthúzás.

Forrás: pexels.com

Hiányzó erőforrások a leginkább érintett térségekben

Ebben a környezetben a COP27 legfőbb kérdésköre a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák kialakítása, melyhez megfelelő tudásbeli, technológiai és pénzügyi háttér kell, ami különösen hiányzik a katasztrófák által leginkább érintett afrikai országok és csendes óceáni szigetek esetében. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslései szerint 2030-ig évente 160 ezer és 340 ezer millió dollár közötti összegre van szükségük a fejlődő országoknak a rendszerbeli változtatásokhoz, ami jelentősen felülmúlja azt az összeget is, amelyet jelenleg a fejlett országok szánnak erre a célra. 

Eltűnhet a világ egyik legkedveltebb gyümölcse

Kitűnő példa a klímaváltozás hatásainak érzékeltetésére a banántermelés esete, amit az esmmagazine.com mutatott be. 7 milliárd dollár éves bevétellel a banántermelés számos ország elsődleges megélhetési forrása. A világ fő banántermelő övezeteiben, Latin Amerikában és Ázsia csendes-óceáni partvidékén végbemenő éghajlati változásoknak és a növényekre veszélyes betegségek terjedésének köszönhetően azonban félő, hogy akár ki is pusztulhat ez a növény

Forrás: pexels.com

Ebből fakadóan a Fairtrade International a COP27 konferencián elindítja a „Nem helyettesíthető banán” [Non-Fungible Banana] kezdeményezését, mellyel a klímaváltozásnak a banántermelésre kifejtett hatását igyekszik bemutatni. 

Melissa Duncan, a Fairtrade International ügyvezető igazgatója elmondta, „A banántermelő farmerek amellett, hogy első kézből tapasztalják meg a krízis hatásait, rendelkeznek is a szükséges tudással, hogy segítsék a növények megmaradását. Amennyiben a vezető politikusok nem ismerik fel az ő fontosságukat, a jövőben talán csak digitális formában láthatjuk majd a világ egyik legnépszerűbb gyümölcsét.”

Valós eredményekre van szükség

Jelentősebb változások nélkül nőni fog az általános elégedetlenség és szkepticizmus a hasonló, klímaváltozással foglalkozó eseményekkel és szervezetekkel szemben. Ugyanakkor valójában a környezeti kihívásokról szóló konferenciák továbbra is rendkívül fontosak. Nélkülük az utóbbi három évtized pusztítása vitathatatlanul még nagyobb mértékű lett volna. Az érdemi változáshoz azonban az eredményeknek el kell érniük azon hatások súlyosságának a szintjét, melyet a környezet rombolásáért legkevésbé felelős, de a következményeket leginkább érzékelő országok szenvednek el.
 

Forrás: El País, esmmagazine.com, fairtrade.com

Borítókép forrása: pexels.com