A Prohuman szegedi gazdasági fórumán vállalati, önkormányzati és felsőoktatási szereplők arról beszéltek: a következő évek versenyképességét már nem pusztán a rendelkezésre álló munkaerő, hanem a gyorsan fejleszthető kompetenciák határozzák meg.

A Szegedre és a Dél-Alföldre érkező ipari és technológiai beruházások jelentősen növelik a térség munkaerőigényét, miközben a vállalatok egyre nehezebben találnak megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalókat. A Prohuman Regionális Gazdasági Fórumán elhangzott: a hagyományos toborzási szempontok mellett ma már egyre fontosabbá válik az alkalmazkodóképesség, a technológiai kompetencia és a gyors átképezhetőség.

Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója szerint a régió munkaerőpiacát egyszerre formálja az elektromobilitás, a védelmi ipar és a tudásintenzív ágazatok erősödése. Úgy fogalmazott: „Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van.”

A hivatalos statisztikák stabil foglalkoztatási helyzetet mutatnak, a vállalatok ugyanakkor sok esetben már alapvető szakmákban is munkaerőhiánnyal szembesülnek. A fórumon elhangzott: bizonyos pozíciókra hetekig nem érkezik megfelelő jelölt, miközben az új belépők bérigénye is jelentősen emelkedett.

A beszélgetés résztvevői szerint a régió versenyképessége egyre inkább azon múlik, mennyire tud együttműködni a városvezetés, a felsőoktatás és az üzleti szféra. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester arról beszélt, hogy a beruházók számára ma már az infrastruktúra mellett az elérhető szaktudás és az egyetemi háttér is meghatározó szempont.

A Szegedi Tudományegyetem részéről Dr. Saághy Andrea humánpolitikai igazgató hangsúlyozta: az intézmény nemcsak képzési központként, hanem a régió megtartóerejének részeként is működik. Az egyetem vállalati együttműködésekkel, mikrotanúsítványos képzésekkel és nemzetközi oktatási programokkal reagál a gazdasági változásokra. „Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból” – fogalmazott.

A fórumon külön téma volt a határon túli munkaerő bevonásának lehetősége is. A szakértők szerint a szerbiai munkavállalók mobilitása korlátozottabbá vált, mivel a vajdasági térségben is emelkedtek a bérek és nőtt a foglalkoztatottság. A külföldi munkavállalók számára a versenyképes fizetés mellett a lakhatási és életviteli támogatások is kulcsfontosságúvá váltak.

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három hosszú távú kihívást emelt ki: a magyar munkaerő-kínálat csökkenését, a globális digitális munkaerőpiac erősödését, valamint a mesterséges intelligencia gyors terjedését. Véleménye szerint a jövőben azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek gyorsan képesek fejleszteni és újraszervezni a szükséges kompetenciákat.

A fórum egyik központi megállapítása szerint a régió fejlődésének kulcsa már nem kizárólag a munkaerő mennyisége, hanem a tudás és az alkalmazkodóképesség minősége lesz.