Becsült olvasási idő: 2 perc
Nagy István: Megéri állatot tartani

Az államtitkár szerint a magyar gazdák immár tisztességes feltételek mellett versenyezhetnek. A többi közt a fordított áfának és az EKÁER-rendszernek köszönhetően megtisztították a piacot. Az állatjóléti támogatások mellett immár megéri sertést tartani, és fontos lenne, hogy növekedjék a létszám és a sertéshúsfogyasztás - mondta a köztévében Nagy István, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszűnik az orosz embargó, és Magyarország első lehet az ottani piacra exportáló országok között.

Minél változatosabban étkezünk, az annál egészségesebb. Nem lehet cél, hogy csak sertéshúst fogyasszunk, de az sem, hogy csak az jelenlegi évi 25 kilogrammot. Ezt a számot föl kell emelni legalább a duplájára – jelentette ki Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára az M1 reggeli műsorában.

Hangsúlyozta: a probléma az, hogy nem nőtt sem a hal-, sem a szarvasmarha, sem a csirkehúsfogyasztás.  Ezt egy életszínvonalbeli csökkenés okozta. A trend azonban megfordult, ami több okra vezethető vissza: megindult a gazdasági növekedés, többet költünk élelmiszerre, 12 milliárd eurós uniós támogatás érkezik a mezőgazdaságba, bőséges volt a gabonatermés, ami biztosította a takarmányhátteret, a fordított áfa és az EKÁER-rendszer bevezetése pedig segített megtisztítani a piacot. Most a magyar termelő tisztességes feltételek mellett versenyezhet a kollégáival – szögezte le az államtitkár.

Fontosnak nevezte, hogy növekedjék a sertéslétszám, és szerinte ez nem megy másképp, mint támogatással. 8,5 milliárd forint a sertések állatjóléti támogatása, és ehhez jön a tenyészkocáké, ami további 8,6 milliárd. Ez véleménye szerint olyan mértékű támogatás, ami mellett megéri kiegészítő jövedelemforrásként állatot tartani. Ha pedig a belső kereskedelem is megindul, a vidékfejlesztési program forrásaiból pedig új vágóhidak, feldolgozóüzemek épülnek, akkor egy olyan piaci szegmenst nyitunk ki, mely szívó hatással bír az állattenyésztés számára. Nem lehet ma már csak akár élőállatexportban, vagy félsertésexportban gondolkodni, fel kell dolgozni, és akkor sokkal nagyobb lehetőség nyílik meg – magyarázta.

Mindezt természetesen úgy, hogy olyan minőséget teszünk az asztalra, amit az emberek igényelnek. Meg kell találnunk azokat a módokat, hogyan tudjuk azt az emberekhez eljuttatni, hogyan tudjuk mindezt támogatni, hogyan tudjuk mindezt exportálni – sorolta.

Reményét fejezte ki, hogy ha feloldják az orosz embargót, Magyarország az első lehet a szállító országok között. Felhívta a figyelmet arra, hogy április 6-ától orosz szakemberek vizsgálják a magyar, a ciprusi, és a görög élelmiszeripari üzemeit. Ez szerinte egy arra utal jel, hogy a feloldódik az embargó, rövidesen megindulhat a szállítás.