A másik legfontosabb megállapítás, hogy a vezetők a saját vállalatuk jövőjében bíznak, a Magyarországéban viszont egyáltalán nem. Erre utal, hogy a hét iparág 171 reprezentatív cégének vezetője közül csak minden huszadik várja a magyar gazdaság idei növekedését, a többiek szkeptikusak ebben a kérdésben. Ötvenegy százalék egyenest a GDP csökkenését várja. A globális felmérésben recesszióra csak 28 százalék tippelt.

Saját vállalatának kilátásait illetően tavaly 47 százalék volt bizakodó, az idén arányuk 60 százalékra javult. A világátlag ezzel szemben 81 százalékos. Azok körében, akik teljesen biztosak a cégük növekedésében, az oroszok viszik a prímet 66 százalékkal, mögöttük India és Mexikó jön 63, illetve 62 százalékkal. Nálunk a kincstári optimisták aránya 18 százalék, ezzel a japánokkal vagyunk egy szinten.
Az üzleti lehetőségeiket fenyegető tényezők közül kiemelkedően magas arányban, 84 százalékban az adósságterhet, az államháztartás hiányát és a kormányzati intézkedéseket jelölték meg a cégvezetők – ezektől tartanak a legjobban. Mögötte a kiszámíthatatlanság következik.

Minimális javulás figyelhető meg a többi elemnél – mondta a jelentést ismertető Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási vezetője. Az adóterhek növelése is szinte biztosra vehető, ezt tükrözi a 69 százalékos „félelmi arány”. A gazdasági növekedés elakadása, a súlyosbodó adóterhelés, az árfolyam-ingadozás és a túlszabályozás jön a sorban.

A cégeknek a kormányzattal való együttműködésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük, hogy kezelni tudják a kormány felől tapasztalt fenyegetettségüket – állapították meg. A világban egyébként 97 százalékos aránnyal az ügyfelek szerepelnek a legelőkelőbb helyen, a cégek rájuk fókuszálnak.
A bizalmi válságon lehet és kell segíteni – szűrhető le a vezérigazgatói válaszokból. Ezt az üzenetet érdemes kormányzati oldalról is meghallani – tette hozzá Lőcsei Tamás.