A szövetségi kabinet szerdán elfogadta a 2027-es költségvetés, valamint a 2030-ig szóló pénzügyi terv fő számait. A kormány 2026 és 2030 között összesen 972 milliárd euró nettó hitelfelvétellel számol. Az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) szerint jelentős mértékű eladósodás a koalíció egyik központi vállalása: célja a védelmi képességek erősítése és az elmaradt beruházások pótlása. Ugyanakkor a növekvő kamatkiadások egyre inkább szűkítik a költségvetési mozgásteret.
A Német Gazdasági Intézet számításai szerint a kamatkiadások aránya az adóbevételekhez képest drámai mértékben emelkedik: a 2025-ös 7,7 százalékról 2030-ra 18,1 százalékra nő. Ez azt jelenti, hogy az adóbevételek közel ötödét már kamatfizetésre kell fordítani, így ezek az összegek kiesnek a gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai célok finanszírozásából.
A kamatadó arány drasztikusan emelkedik
Az államadósság aránya szintén emelkedő pályán van: a jelenlegi szinthez képest 2030-ra mintegy tíz százalékponttal lehet magasabb. A szakértők szerint ezért indokolt lenne, hogy a növekvő védelmi és biztonsági kiadásokat fokozatosan inkább adóbevételekből fedezzék, ne újabb hitelekből – ezt azonban a jelenlegi költségvetési tervek nem tükrözik.
A többlet-eladósodás gazdasági szempontból csak akkor tekinthető indokoltnak, ha a forrásokat ténylegesen beruházásokra fordítják. A tervek szerint a szövetségi beruházások összege 2025-ben 71 milliárd euróról 2029-re 114 milliárd euróra nő. Ez a bővülés azonban elsősorban az Infrastruktúra és Klímasemlegesség Különleges Alapjának köszönhető, amelyből évente jelentős összegeket csoportosítanak át.
A központi költségvetésen belüli beruházások lényegében nem bővülnek
Ezzel szemben a központi költségvetésen belüli beruházások stagnálnak, sőt arányuk csökken: 2026 és 2030 között 9,3 százalékról 7,7 százalékra esik vissza. A hivatalos beruházási mutatók javulása részben számviteli technikáknak köszönhető, mivel egyes hitelből finanszírozott kiadásokat nem számítanak bele a kvótába.
A költségvetési tervek több ponton is bizonytalanok: a szociális kiadások csökkentése és egyes támogatások átalakítása még politikai döntésekre vár. Emellett a többletbevételek jogi háttere sem teljesen rendezett, és a válságkezelés során felvett hitelek visszafizetését is elhalasztanák. A német kormány így továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe a fenntartható költségvetési pálya kialakításában.
Fotó: Adobe Stock, IWH
