Az IWH havi csődindexe szerint a vállalati fizetésképtelenségek száma továbbra is rendkívül magas, és meghaladja a 2000-es évek eleje óta tapasztalt szinteket. A legfrissebb adatok alapján a csődesetek száma jelentősen felülmúlja a koronavírus-járvány előtti évek átlagát, ami arra utal, hogy nem átmeneti jelenségről van szó.
Rekordszint közelében a csődesetek
Az IWH fizetésképtelenségi trendje szerint Németországban decemberben 1519 volt a partnerségek és vállalatok fizetésképtelenségének száma (lásd az 1. ábrát). Ez 17%-kal több, mint novemberben, 14%-kal több, mint 2024 decemberében, és 75%-kal több, mint 2016 és 2019 között, azaz a Covid-19-világjárvány előtt egy átlagos decemberben.
Széles körű gazdasági hatások
A növekvő csődhullám nemcsak a vállalatokat, hanem a foglalkoztatást is érinti: különösen a nagyobb cégek fizetésképtelensége jár jelentős munkahelyvesztéssel. Az érintett munkavállalók száma az elmúlt hónapokban érezhetően emelkedett, ami tovább növeli a gazdasági kockázatokat.
Strukturális okok a háttérben
A kutatóintézet szerint a jelenlegi helyzet már nem magyarázható pusztán a korábbi válságok utóhatásaival. A tartósan gyenge gazdasági növekedés, a magas költségszint és a bizonytalan üzleti környezet együttesen járul hozzá a vállalati csődök számának emelkedéséhez.
Kilátások: nem várható gyors fordulat
Az IWH előrejelzései szerint rövid távon nem várható érdemi javulás: a csődök száma 2026 elején is magas maradhat. Bár a fizetésképtelenségek a piacgazdaság természetes velejárói, a jelenlegi szint már komoly alkalmazkodási kényszert jelez a gazdaság szereplői számára.
Rekordszintű csődhullám
Az IWH adatai szerint 2025-ben összesen 17 604 vállalati csődöt regisztráltak, ami a legmagasabb érték 2005 óta, és még a 2009-es pénzügyi válság szintjét is meghaladja.
Csak decemberben 1519 cég ment csődbe, ami jelentős növekedést jelent mind havi, mind éves alapon, és jóval meghaladja a pandémia előtti évek átlagát.
Jelentős munkaerőpiaci hatás
A csődök következtében mintegy 170 ezer munkahely került veszélybe 2025-ben. A legnagyobb vállalati bukások különösen erősen érintették a foglalkoztatást: egyetlen hónapban több mint 15 ezer állás kapcsolódott a legnagyobb csődökhöz.
Ágazati bontásban a feldolgozóipar volt a leginkább érintett, ahol mintegy 62 ezer munkahelyet érintettek a fizetésképtelenségek.
Már nem csak a válság utóhatása
A kutatók szerint a csődhullám már nem magyarázható pusztán a pandémia utáni „felhalmozott” hatásokkal vagy a kamatkörnyezet változásával. A jelenlegi számok egyre inkább a gazdaság strukturális problémáit tükrözik: a magas költségek, a gyenge növekedés és a piaci bizonytalanság egyaránt hozzájárulnak a vállalatok nehéz helyzetéhez.
Kilátások: tartósan magas szint
Az IWH előrejelzései szerint a csődszámok 2026 elején is magasak maradhatnak, mivel az előrejelző mutatók nem jeleznek gyors javulást. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a csődök a piacgazdaság természetes részei, amelyek hosszabb távon hozzájárulhatnak a gazdaság megújulásához.
Fotó: Adobe Stock, IWH
