Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezető beosztásban dolgozó nők, akik közül leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, miközben a válaszadók többsége elégedett a jövedelmével - közölte reprezentatív felmérése alapján a Számlázz.hu az MTI-vel.

A közlemény szerint a megkérdezettek 62 százaléka elégedett a keresetével, 28 százalékuk alacsonynak, 10 százalékuk nagyon alacsonynak érzi jövedelmét. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: körükben a válaszadók 73 százaléka, míg a megyeszékhelyen, illetve a községekben élők 64, illetve 55 százaléka elégedett a bevételével.

Hozzátették, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a jövedelmüket, mint azok, akik vezető alkalmazottként dolgoznak.

A felmérésből az is kiderült, hogy a női vezetők 37 százaléka heti 40-50 órát, 14 százaléka heti 50-60 órát, 6 százaléka ennél is többet dolgozik. Miközben a megkérdezett nők 26 százaléka hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12 százalékuk 20-30 órát, 6 százalékuk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten. A vezető beosztásban dolgozó nők 67 százaléka heti 40-50 órát tölt munkavégzéssel, míg a vállalkozók körében 43 százalék dolgozik ugyanennyit.

A kutatás eredményei alapján arra is felhívták a figyelmet, hogy az állandó túlterheltség jelentős probléma a megkérdezettek körében. A vezető pozícióban dolgozó vagy vállalkozó nők 76 százaléka érzi magát gyakran hajszoltnak. Ráadásul a válaszadók 42 százaléka nagyon gyakran érez így. A megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.
Kiemelték, hogy a 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44 százalékuk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34 százalékuk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mindezek mellett arra is rámutattak, hogy a megkérdezett nők 47 százaléka szerint stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetre van szükség ahhoz, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő. Generációs különbségnek nevezték, hogy 29 éves kor alatt a válaszadók 22 százaléka tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50-59 évesek körében viszont ez az arány már 60 százalék.

Fotó: Adobe Stock