A MŰISZ Iskolaszövetkezet felmérése – mint írják – igyekszik segítséget nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy még időben finomítsák stratégiájukat és valóban diákbarát pozíciókkal induljanak neki a diákmunka-főszezonnak.
A MŰISZ szerint a leggyakoribb hiba, amit a vállalatok elkövetnek, hogy a junior vagy gyakornoki pozíciókhoz is 1–2 éves szakmai tapasztalatot várnak el. Ez paradox helyzetet teremt, a diákok elsődleges célja ugyanis a tanulás, nem a kész tudásuk bemutatása.
A munkaerőpiac az utóbbi években gyorsabban változik, mint valaha, új készségek, technológiák, szakmák jelennek meg, mindezekhez a fiatalok sikeresen igazodnak.
Rugalmasság, mint juttatás
A cégek gyakran ígérnek flexibilitást a munkavégzésben, a gyakorlatban viszont sok esetben a több órás, fix jelenlétet erőltetik. A MŰISZ felmérése szerint a 19–22 éves korosztály elvárásaiban a rugalmasság megelőzi a bérezést is, hiszen az egyetemi órarend mellett csak blokkokban vagy délután tudnak munkát vállalni, így aki nem tolerálja a vizsgaidőszakot, az 2026-ban elveszítheti a legtehetségesebb jelölteket.
A „maradj velünk 10 évig” szemlélet is elavult. A Z és Alfa generáció projektalapú szemlélettel érkezik egy-egy munkahelyre, néhány évre terveznek ott, ahol a fejlődésüket biztosítottnak látják. Az elemzés kiemeli, hogy a vállalatoknak nem az életre szóló lojalitást kellene kergetniük, hanem maximalizálniuk kellene azt az időt, amit a diák náluk tölt.
Kinyílt a bérolló
A MŰISZ adatai szerint országon belül is jelentős a különbség a földrajzi elhelyezkedés alapján. A fővárosban élesebb a verseny, így a modernebb HR-szemlélet és hibrid munkavégzés lehetőségei miatt általában 20–40 százalékkal magasabb bérek jellemzőek. A vidéki munkahelyeken konzervatívabb attitűd, fix munkaidő és minimálbér közeli díjazás figyelhető meg. Ez a kettősség a fiatalok elvándorlását és Budapestre költözésének folyamatát is gyorsítja.
A legfiatalabb korosztály (19-22 évesek) számára a munkavállalás elsődleges célja a „zsebpénz”- szerzés, náluk még kevésbé fontos a szakmai fejlődés. A 20-22 éves korosztálynál is még a fő motiváció a bérezés, ugyanakkor a pozícióra jelentkezés során már előtérbe kerül a szakmai fejlődés és a karrierlehetőség, valamint a cég ismertsége is. A 23-26 éves korosztálynál a bérezés háttérbe szorul, számukra a szakmai fejlődés és a karrierlehetőség lesz a prioritás, ők már tudatosabban készülnek arra, hogy az adott cégnél, ahol kezdetben gyakornoki pozícióban dolgoznak, később akár főállású munkavállalóként tudják folytatni.
Az elemzés szerint a munkáltatóknak érdemes valódi rugalmasságot kínálniuk a diákok számára. Lényeges, hogy a cégek megértsék, a diák nem egyenlő az olcsó munkaerővel, hanem egy befektetés.
A MŰISZ tapasztalatai szerint a sikeres gyakornoki programok 40–70 százaléka végül teljes állású foglalkoztatáshoz vezet, így ez a legkisebb kockázatú utánpótlási csatorna a vállalatok számára. A gazdasági nyomás és a növekvő bérköltségek ellenére a diákmunka marad a legbiztonságosabb „előszoba” a tehetségek alkalmazásában.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
