Folyamatosan csökkent a kertészeti gazdaságok száma az elmúlt másfél évtizedben. A teljes mezőgazdasági területek 4 százalékán nagy értéket állítanak elő, a kertészeti ágazat gazdasági súlya a standard termelési érték alapján 9,4 százalék a hazai agrártermelésben. A fiatal kertészek aránya 2013-ban 12 százalék volt, összesen 10,5 ezer olyan gazdaság, amelyet 40 évnél fiatalabb gazdálkodó vezetett. A fiatal kertészek iskolázottsága lényegesen jobb az egyéb gazdálkodókhoz, illetve a többi kertészhez képest, körükben 10 százalék középfokú, a diplomások aránya 5,6 százalék – olvasható többek között a Központi Statisztikai Hivatal által készített Statisztikai Tükör legutóbbi, februári összeállításában.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA kérésére a Központi Statisztikai Hivatal elkészítette ágazati összefoglalóját, amelyet az AgroStratéga által végzett felmérés – a fiatal gazdák szerepéről a kertészeti termelésben – egészített ki. A sajtó képviselői előtt február 11-én ismertetett elemzés egyik fele a KSH 2013-as gazdaságszerkezeti összeírásának adataira támaszkodott, abból is kiemelve a 40 évesnél fiatalabb, kertészeti ágazatban tevékenykedőket, a másik fele pedig egy 200 fiatal gazdát megszólító, 2014–15 fordulóján végzett AgroStratéga-kutatás eredményeiről szólt.
A kertészetekbe sorolt gazdaságok (kertészet, ültetvénytermesztés és szántóföldi zöldségtermesztés) száma 86,6 ezer volt 2013-ban (82 százaléka főként gyümölcs- és szőlőtermesztés, 11 százaléka jellemzőn növényházi zöldségtermesztés, virág- és dísznövénytermesztés, 7 százaléka szántóföldi zöldségtermesztés). Az egy gazdaságra jutó átlagos termelési érték a szakosodott kertészetekben 20,2 ezer euró, az ültetvénytermesztők körében alig 3 ezer, a szántóföldi zöldségtermelőké 12,1 ezer euró volt. A teljes mezőgazdaságot figyelembe véve a gazdálkodók közel 45 százaléka 60 évnél idősebb, a fiatalok aránya 13 százalék. A kertészeti ágazatban is jellemző az elöregedés, 2010 és 2013 között a 60 év felettiek aránya 4,1 százalékponttal emelkedett, a fiataloké 1,6 százalékponttal csökkent.
A legutóbbi összeírás adatai alapján a fiatal kertészek összesen 12,3 ezer hektár területen gazdálkodtak, ez 7,1 százalékkal kisebb, mint a 2010-es hasonló összeíráskor. A terület 37 százaléka szántó, 24 százalék szőlő, 21 százalék gyümölcsös volt, a fiatal gazdálkodók számuk alapján betöltött súlyukhoz (12 százalék) képest nagyobb arányban részesedtek a különböző művelési ágú területekből. Dr. Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese jelezte, az egyes ágazatok között jelentős átrendeződés indult, míg a 90-es évek elején például a kertészeti ágazatban a paradicsom volt a sláger, ma a csemegekukorica, illetve a gyümölcsök között az étkezési alma után a szilva emelkedett ki, ez utóbbi helyét mára a meggy kezdi átvenni.
Dr. Laczka Éva összegezte a gazdaságok munkaerő-felhasználását is, elmondta, a fiatal kertészek foglalkoztatási potenciálja az átlagosnál jelentősen magasabb. 2013-ban 36,5 ezer főt jelentettek az összeíráskor, az általuk végzett munkamennyiség 11,3 ezer teljes munkaidős munkájának felel meg. A fizetett munkaerő-ráfordítás aránya a fiatal kertészek körében 45% volt, az összes gazdaság esetében 27% ez az érték. Hozzátette, a kertészetbe sorolt ágazatok nemzetközi szinten is felértékelődtek és kiemelt fontosságúak a magyar agrárpolitika számára. Az ágazat eredményesebbé tételében a fiatal gazdák fontos szerepet játszhatnak.
Az AgroStratéga képviseletében Varanka Mariann ismertette az online és papíralapú felmérésük főbb eredményeit. A válaszoló 200 fiatal átlagéletkora 33 év, 65 százalékuk 30 évesnél idősebb, a gazdaságvezetők négyötöde férfi, a női vezetők aránya 21 százalék. A válaszolók csaknem fele (48%) adószámmal rendelkező őstermelő, 41 százalékuk egyéni vállalkozó. 52 százalékuk főtevékenységként, 48 százalékuk melléktevékenységként végzi a kertészeti termelést. A nyilatkozók 68 százaléka szerint a gazdaság átlagos vagy átlag feletti jövedelmet biztosít.
Varanka Mariann elmondta, a fiatal gazdák 17 százaléka esetében történt gazdaság átadás-átvétel az elmúlt öt évben, és 25 százalék azok aránya, akik az elkövetkező öt évben tervezik a gazdaság átadása-átvételét. Aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nagyon alacsony a kertészetek által megtermelt élelmiszerek feldolgozottsága, kevesen tervezik a szint emelését, ez pedig ellentétes a piaci fejlődéssel. Még azok közül is csak kevesen (41 százalék) tervezik terményeik csomagolását, akik egyébként válogatva értékesítik a terményeiket. A válaszadó fiatalok által képviselt gazdaságok 73 százalékánál volt beruházás az elmúlt öt évben, döntő részük (94%) fontolgat újabb fejlesztést. A válaszolók nagyobbik fele (57%) nem kötődik termelői csoporthoz, TÉSZ-hez, a maguk útját járják, és csak kevesen tervezik a csatlakozást. A válaszolók 82 százaléka szeretne újabb alkalmazottakat foglalkoztatni, ám 73 százalékuk úgy fogalmazott, hogy a munkahelyet is teremtő fejlesztéseikhez a jelenleginél kiszámíthatóbb piaci és gazdasági környezetre lenne szükségük.
Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke hozzátette, a KSH és az AgroStratéga közös felmérésének eredményei alátámasztják, hogy a kertészeti ágazatnak, benne a fiataloknak, fontos szerepe van a munkahelyteremtésben, a mezőgazdasági termelés kibocsátásában. A fiatal kertészek beruházásokat, gazdaságuk bővítését tervezik, s ehhez a 2015–2020 között elérhető támogatások jó alapot adhatnak. Dr. Feldman Zsolt, a földművelési tárca helyettes államtitkára is ezekre hívta fel a figyelmet, köztük a területalapú támogatás mértékét meghaladó, hektáronkénti 20 ezer forint többlettámogatásra, és az összesen 10 milliárd forint évente elnyerhető összegre, amelyet különböző mértékben kapnak meg a zöldségtermesztő, ipari zöldségtermesztő, valamint ültetvénytermesztő fiatalok. A helyettes államtitkár további támogatási lehetőségekről is beszélt, így a meghirdetett lehetőségekről a Vidékfejlesztési Programban, amelyben 9,8 milliárd forint szerepel a fiatal pályázóknak elkülönítve. A fiatal gazdálkodókat is segíti az Agrár Széchenyi Kártya által elérhető hitel, amelynek felső határát 25 millióról 50 millióra emelték.
