Átlátszó szőnyeg alá söpri az inflációt az árrésstop
A lakosság háromnegyede szerint emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, és ebben meghatározó szerepe van a gazdaságpolitikának, vagyis az árrésstop nem éri el a kívánt hatást, sőt, a lakosság fele úgy érzi, hogy az árakba történő központi beavatkozás kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet. Ez derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség megbízásából végzett NRC NetPanel online kérdőíves felmérésből. (A felmérés 1000 fő megkérdezésével a 16-75 éves lakosság körében készült.)
Hiába az árrésstop szabályozás, a vásárlók döntő többsége áremelkedést érzékel, és ezt a gazdasági helyzethez, illetve a kormányzat teljesítményéhez köti.
A felmérés szerint a lakosság háromnegyede érzékelt kisebb-nagyobb élelmiszerár emelkedést az elmúlt hónapokban, (közülük 42 százalék kifejezetten erős áremelkedésre panaszkodott) és nagyjából ugyanennyi azok aránya, akik szerint ebben a gazdaságpolitika irányítóinak döntő, vagy nagy szerepe van. A felmérés szerint az áremelkedést az idősebb korosztály tagjai még inkább érezték.
Az árréstopról szinte mindenki hallott, (a legidősebb korosztály körében szignifikánsan többen) a többség véleményt is tudott formálni az ügyben, de az eredmények megosztóak. Azok körében, akik úgy érezték, hogy ennek hatására nőttek a kiadásaik erősen felülreprezentáltak az idősebbek, míg azok körében, akik inkább árcsökkenést éreztek, az alacsonyabb végzettségűek aránya magasabb, mint az országos átlag.
Kiszámíthatatlanabbá vált a gazdaság
Az árrésstop elvben azt a célt szolgálja, hogy a legkisebb jövedelműek kedvező áron jussanak hozzá alapvető élelmiszerekhez. Az intézkedés ezt a célt azonban láthatóan nem éri el: az alacsony jövedelműek, és a nyugdíjasok inkább áremelkedést érzékelnek, az árak csökkenését inkább a jobban keresők veszik észre, ami arra utal, hogy inkább ők élvezik ennek előnyeit, hívja fel a figyelmet Kozák Tamás, a felmérést megrendelő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A lakosság fele egyetért azzal, hogy az árakba történő központi beavatkozás kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet. A döntő többség számára a kormányzati kommunikáció nem játszik szerepet abban, hogy melyik boltot választják, ebben a legfontosabb szempont az árak és az akciók, ezt követi a lokáció, és csak ettől nagyon lemaradva következnek az egyéb szempontok, sajnos a minőség is.
„A kutatás eredményeinek egyik legfőbb tanulsága, hogy az infláció érzékelése sokszor nagyobb szerepet játszik a vásárlók döntéseiben, mint a KSH által kimutatott árindex” - mondja Kozák Tamás.
Az OKSZ főtitkára szerint az árképzésbe történő adminisztratív beavatkozásoknál, illetve az ezekre vonatkozó döntéseknél érdemes figyelembe venni azt, hogy a fogyasztói bizalom döntő jelentőségű, és ezt nem lehet jogszabályalkotással erősíteni.
Az OKSZ közleménye szerint a kiskereskedelem szereplői mindent megtesznek a bizalom erősítéséért, de erőfeszítéseiket korlátozza a jelenlegi jogszabályi környezet, és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció. Az árrésstop vásárlókra gyakorolt elbizonytalanító hatását kizárólag annak tervezett, 2025. augusztus 31-i megszüntetése orvosolhatná. Az OKSZ már májusban tett javaslatot az árrésstop kivezetésére.
