A kiskereskedelmi forgalom júliusban éves összevetésben 1,7 százalékkal, mélyen a reáljövedelemek növekedési üteme alatt bővült. Az Országos Kereskedelmi Szövetség megítélése szerint az árrésstop, a plázastop, a kiskereskedelmi különadó és a többi kiskereskedelmet terhelő intézkedés megnehezíti, hogy a szektor kivegye a részét az infláció által megtépázott fogyasztói bizalom helyreállításából.

“Nem tud kitörni a lakossági elbizonytalanodás csapdájából a magyar gazdaság. Az év elején a beszállítói árak megugrása miatt emelkedő infláció felélesztette a 2022-23-as félelmeket, és ezen nem változtatott az árrésstop sem, sőt az OKSZ megítélése szerint csak reflektorfénybe helyezte a problémákat. A lakossági fogyasztás ennek megfelelően továbbra is a várakozások és a lehetőségek alatti ütemben emelkedik” - fogalmazott Kozák Tamás, az OKSZ Főtitkára.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy bár az árrésstopnak volt egyszeri inflációcsökkentő hatása, ez nem elég ahhoz, hogy visszatérjen a fogyasztói bizalom. Kozák Tamás rámutatott, hogy egy friss reprezentatív felmérés szerint a lakosság 75 százaléka már nem érzékeli az árrésstop hatását. Mint mondta, a kormány eközben újabb terheket ró a kiskereskedelemre: az árrésstop mellett ide sorolható a kiskereskedelmi különadó, amely ténylegesen 31,5 százalékos áfaterhet jelent, valamint legutóbb a MOHU által fizetett, a visszaváltó automaták üzemeltetéséért járó kezelési díj csökkentése. A főtitkár hozzátette: a plázastop kiterjesztése szintén gátolja a hatékonyság növelését, ezáltal az árak kordában tartását is.

„Ezek a lépések mind drágítják a kiskereskedelem működését, elszívják a forrásokat a beruházások elől és csökkentik a kiskereskedelem által indított akciók számát és mértékét, ami pedig a legnehezebb sorsú vevőknek általában komoly segítséget jelentene” – mondja Kozák Tamás."