A zene mellett elfogyasztott bor zamata akár 15%-kal finomabb lehet, vehető ki az Oxfordi Egyetem tanulmányából.

A különböző borok ízének kihangsúlyozásához különböző zenére van szükség. Az olyan, „nehezebb” vörösborok, mint pl. a malbec-szőlőből készült nedű íze például, a „súlyos” orgonaszó mellett még testesebbnek hatott, míg a könnyedebb fehérborok inkább a lágyabb hárfajátékkal kerültek összhangba.

A melódiák hatása, amelyet a kutatók csupán „hangfűszerezésnek” neveztek el, elméletileg a bor zamatát is kiegyensúlyozhatják. „Az is elképzelhető például, hogy az édesebb dallamok elnémítják a tölgyfahordóban érlelt, fiatal Rioja csersavas fanyarságát” – írják a kutatók, illetve, hogy egy savanyú fehérbor „csaknem ihatatlanná” válik, amikor az innivaló fanyar jegyeit példának okáért Bruno Mesz matematikailag átalakított tangója a végletekig felerősíti. Sauvignon blanc fogyasztása közben a vizsgált borivók Debussy „Kertek az esőben”-jét hallgatva a Rahmanyinov „Vocalise” című darabja mellett érzékeltnél erősebb savasságot tapasztaltak. Malbec esetében a „Vocalise” a „Kertek az esőben”-hez képest erősebb gyümölcsös jelleget hívott elő a megfigyelt italozók ízlelőbimbóin.

Amint azt a kutatók leírják, a bor és a zene közötti, szenzoros kapcsolat oka, hogy „az általunk hallott zenére koncentrálva inkább a borhoz kapcsolódó, gazdag érzékszervi élmény egyik komponense felé terelődik a figyelmünk, mintsem a másikra.”