Becsült olvasási idő: 1 perc
Plázalázban ég a vidék
Tavaly először haladta meg a vidéki bevásárlóközpontok száma a fővárosiakét. A tendencia tovább folytatódhat idén, ugyanis tíznél is több pláza átadását tervezik szerte az országban. Csak a Center Invest Kft. öt Stop.Shop bevásárlópark megnyitását tervezi az év során Gödöllőn, Kaposvárott, Keszthelyen, Nagykanizsán és Gyöngyösön, jövőre pedig Orosházán is. Ezek a budapesti plázáknál jóval kisebb, zömmel 7-10 ezer négyzetméter alapterületűek lesznek. Debrecenben és Szegeden a fővárosi Örs vezér téren található Árkádhoz hasonló plázák nyílnak meg idén a tervek szerint, a Magnum Hungária ingatlanfejlesztő Csoport pedig nyolc helyen nyitna Family Center típusú, 8-13 ezer négyzetméter körüli plázákat. Egerben márciusban nyílhat meg a város első plázája, az Agria Park. A vidék „plázásodását” jól mutatja, hogy tavaly először meghaladta a kisvárosokban található központok száma a budapestiekét. Míg a fővárosban 32 pláza működött 2007 végén, addig vidéken már 35 központ várta a látogatókat. A budapesti plázák összesített alapterülete azonban még így is majdnem kétszer akkora, mint a kisebb városokban üzemelőké. (www.vg.hu, 2008. 01. 16.)

A bevásárlóközpontok mérete alkalmazkodik a város lakosságához. Vidéken főleg a 30 ezer négyzetméter alatti plázák az elterjedtebbek, a fővárosban pedig több, akár 100 ezer négyzetméteresnél nagyobb komplexum is üzemel. Abban azonban hasonló a helyzet mind vidéken, mind Budapesten, hogy az ilyen bevásárlóhelyekre betérők gyakorlatilag ugyanolyan színvonalú szolgáltatásokkal, nyitva tartási renddel, illetve hasonló profilú üzlettípusokkal találkoznak. Többek között ez annak köszönhető, hogy a beruházóknak vannak állandó bérlőik, akik mindenhová elkísérik őket, függetlenül attól, hogy a bevásárlóközpont az ország mely területén működik. Eltérés lehet azonban az, hogy vidéken az építtetők fontosnak tartják, hogy az adott település helyi kereskedői számára is teret biztosítsanak a bérlők között. Egy kisvárosi pláza ugyanis elsősorban állandó törzsközönségére számíthat, míg a fővárosban ezekben az értékesítési „csomópontokban” sokkal több az átutazóban lévő vásárló. A tavaly megvalósult, illetve az idei évre tervezett bevásárlóközpont beruházások száma ellenére azonban attól nem kell tartani, hogy éveken belül már a nagyobb falvakat is eléri a plázaláz. Egy európai felmérés szerint ugyanis egy átlagos méretű bevásárlópark csak akkor életképes, ha néhány kilométeres vonzáskörzetében legalább 60 ezer potenciális vásárló él. Ugyanakkor a jövőbeni tervezett beruházások adatai arra engednek következtetni, hogy a magyarországi piac még közel sem telített ezen a területen, tehát továbbra is várható a beruházási kedv ezen a területen.