Akár több hónapot is csúszhatnak a kiskereskedelmi cégek tervezett beruházásai egy nemrégiben elfogadott jogszabálymódosítás miatt, amely a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek esetében nem csak az újak létesítését, de az átalakítást, felújítást is engedélykötelessé teszi. Ez azt jelenti, hogy akkor is a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalhoz kell fordulnia a kiskereskedelmi üzletek tulajdonosainak, bérlőinek vagy fejlesztőinek, ha egy korábban már üzletként használt helyiséget alakítanának át profil- vagy üzemeltetőváltás miatt, netán egy korábban nem üzletként, hanem például raktárként használt helyiségből létesítenének kiskereskedelmi egységet, de akkor is, ha egyszerűen átalakítanák a helyiséget. Ez eddig csak a zárt sorú ingatlanok esetében volt kötelező.
Sokadik változtatás
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára emlékeztet: nem első alkalommal változott a kereskedelmi egységek létesítésének feltételeit szabályozó, plázastopként emlegetett jogszabály. A 2012-től érvényes törvénymódosítás 2014 végéig megtiltotta 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építését, vagy ennél nagyobb alapterületűre bővítését, ez alól felmentést a kereskedelemért felelős miniszter adhatott. Az alapterületet 2015-től 400 négyzetméterre emelték, az engedélyezési eljárást pedig a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalra bízták a törvényhozók.
Azt túlzás lenne állítani, hogy az engedélyeztetési eljárás minden esetben tiltást eredményezett volna a kormányhivatalnál. Az ezzel kapcsolatos adatokat a Pénzcentrum perelte ki, két jogi hercehurca nyomán a 2015-től 2017 márciusáig született döntések listáját szerezte meg a portál. A 26 hónap alatt összesen 74 kérelmet bírált el a hatóság, ezek közül 72 esetben engedélyezte a tiltás alóli felmentést, 12 esetben pedig nem.
2015 előtt ennél jóval szigorúbb volt a rendszer: a 2015-ben a 444 által kiperelt összesítés alapján 43 beruházás kapott felmentést és 54 nem. A multiláncok fejlesztései közül mind a 35-öt elutasították, míg a magyar társaságok esetében kettő járt így, viszont 24-et engedélyeztek.
Lassulnak a felújítások
Az új szigor esetében is sokan a multiláncok elleni fellépést látják, különösen, mivel az elmúlt hónapokban több olyan üzemeltetőváltásról röppentek fel hírek, amelyeknél a magyar tulajdonos – valamely CBA-társaság – adta át a tulajdonában levő üzlethelyiséget egy multicégnek, konkrétan a Lidlnek vagy az Auchannak vagy a Sparnak. Utóbbi társaság azonban ezen túl is komoly korszerűsítési programba kezdett, amelyre több tízmilliárd forintot szán idén. A mostani jogszabálymódosítás azonban ezt is gátolhatja – ha nem is tiltással, de az eljárás miatt legalábbis a beruházás lassításával.
Vámos György lapunk felvetésére válaszolva nem értett egyet azzal, hogy a multik elleni lépésről lenne szó. Emlékeztetett: az engedélyt nem is feltétlenül maga az üzemeltető kéri, előfordul, hogy az ingatlan tulajdonosa, netán a kivitelezést végző fejlesztő. Ez látszik akkor is, ha az elmúlt évek eljárásait nézzük. Például annak a Csalogány utcai foghíjteleknek az esetében, amely korábban teljes egészében a Lidl tulajdonában volt, és amelyre az áruházlánc egy üzletet is tartalmazó ingatlan kiépítését tervezte, a hatóság először elutasította a kérelmet. Később azonban az OTP Ingatlan Zrt. nem csak kisebbségi tulajdonosként szállt be, de a szakhatóságtól is ez utóbbi társaság kérte a plázastop alóli felmentést – immár sikerrel.
A kereskedelmi szövetség főtitkára arra is emlékeztetett: abban sincs újdonság, hogy az üzleteket, de akár a cégeket is adják-veszik, elég csak arra gondolni, hány nagy lánc – például a Cora vagy több barkácsbolt – távozott az elmúlt években Magyarországról. A meghatározó tényező azonban nem a hazai szabályozás volt, hanem a cégek rentabilitása, vagyis ha jól ment az üzlet, az sem volt akadály, ha kérelmet kellett benyújtaniuk, netán azt még el is utasították.
A probléma tehát inkább azzal lehet, hogy egy eddig engedélyhez nem kötött eljárás megakaszt egy fejlesztési projektet. Vámos György nem bocsátkozott becslésekbe azzal kapcsolatban, ez mennyi időt vehet el, az Aldi megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni, a Lidl Magyarország Bt. pedig csak annyit közölt a Pénzcentrum megkeresésére, hogy a cég a törvényi szabályozásokat tiszteletben tartva végzi tevékenységét Magyarországon.
Hogyan módosul a plázastop?
A plázastop 2018-as újításánál valójában két jogszabályról van szó: az egyik a városkép védelméről szóló törvény módosítása, amelyet júliusban fogadott el az Országgyűlés, a másik pedig egy augusztus 13-án megjelent kormányrendelet, amely nem csak a kérelmezés szabályait tartalmazta, de az intézkedés hatályát augusztus 14-re módosította, a rendelkezést megsértőkre alkalmazandó bírságokat pedig augusztus 29-től tette kötelezővé.
Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója ennél konkrétabban fogalmazott: szerinte akár fél évvel is meghosszabbodhat egy olyan fejlesztés, amelynél eddig csak a társaság saját döntése volt mérvadó. Ez pedig nem csak a láncnak hátrányos, de a megbízott szolgáltatók, kivitelezők számára is kiszámíthatatlanná teszi a beruházást – a munkaerőhiányos építőipari ágazatban ez nem elhanyagolható probléma.
Élelmiszer magazin 2018/10.
