A jelentős beruházások és a megemelt nemzeti társfinanszírozás a feldolgozóipari lemaradások ledolgozását célozzák.
A precíziós gazdálkodás nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá is teszi a mezőgazdaságot – hangzott el a Kecskeméten megrendezett PREGA konferencián.
Nagy István szerint az agráriumot gyakran a klímaváltozás egyik okozójaként emlegetik, miközben az ágazat szereplői éppen a megoldások kidolgozásában érdekeltek. A környezeti erőforrások megőrzése alapvető gazdasági érdek azok számára, akik a természetből élnek.
Beruházási fordulat a gazdaságokban
A miniszter rámutatott: 2025-ben a magyar gazdák 163,5 milliárd forint értékben vásároltak gépeket és eszközöket, ami 21 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A beruházási aktivitás érdemi minőségi ugrást hozott, különösen a precíziós technológiák területén.
Nagy István szerint a magyar agrár- és élelmiszeripar versenyképességi hátrányának gyökerei a rendszerváltás utáni időszakig nyúlnak vissza.
A feldolgozóipari kapacitások privatizációja és leépülése, valamint az uniós csatlakozás utáni forráselosztási prioritások hozzájárultak ahhoz, hogy az ágazat hosszú időn át alacsony hozzáadott értékű alapanyag-termelésre rendezkedett be.
Megemelt társfinanszírozás, több forrás
A fordulatot az jelentette, hogy az új uniós ciklusban a kormány a nemzeti társfinanszírozás arányát 80 százalékra emelte. Ennek eredményeként az agrár- és élelmiszeripar számára rendelkezésre álló fejlesztési források a korábbiak többszörösére nőttek, különösen a feldolgozóipari, hűtő- és tárolókapacitások fejlesztésében.
A miniszter szerint a támogatási források mintegy 90 százalékát már lekötötték, ami a gazdák kiemelkedő pályázási aktivitását jelzi. Az állattenyésztési és élelmiszeripari beruházások iránti túljelentkezés azt mutatja, hogy az ágazat szereplői hosszú távon gondolkodnak, és készek fejleszteni. A cél, hogy 2030-ra a magyar agrár- és élelmiszeripar az európai élmezőnyhöz közelítsen.
Adatalapú döntések és új agrárképzés
A precíziós gazdálkodás terjedésével felértékelődik az adatok szerepe. A 21. századi agrármérnök egyik legfontosabb feladata az információk elemzése és a megalapozott döntéshozatal. Ennek érdekében a kormány átalakította az agrárfelsőoktatást, hogy a képzés jobban igazodjon a digitális és technológiai elvárásokhoz.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke hangsúlyozta: a versenyképesség kulcsa a korszerű tudás mindennapi alkalmazása és a generációváltás elősegítése. A gazdaságátadási támogatási program eddig több mint 1700 pályázatot vonzott, miközben uniós szinten még keresik a fiatal gazdák támogatásának új modelljeit.
