Csúcson a VOSZ-tag vállalkozások üzleti hangulata

Rekord szintre nőtt a VOSZ-tag vállalkozások üzleti hangulata a második negyedévben a 2023 eleje óta készített VOSZ Barométer friss felmérése szerint. A mutató 63%-ra erősödött, ami részben az új kormányzattal kapcsolatos pozitív várakozásoknak tudható be. A megkérdezett vállalkozások többsége bizakodó azzal kapcsolatban, hogy az új kormány javítani tudja majd a hazai kkv-k működési környezetét. Az optimista üzleti hangulat azonban a VOSZ Barométer beruházási hajlandóságot mutató alindexnél még nem tükröződik, amelynek okai között az elmúlt időszak nehézségeit és kudarcait említik.

A második negyedévre vonatkozó Barométer-felmérést május közepén vették fel, vagyis mintegy egy hónappal az április 12-i parlamenti választás után. Bár a megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás (illetve 2026 elejétől kezdve a felmérésbe bevont további 200 nem VOSZ-tag kkv) számára még nem voltak ismertek az új kormány részletesebb gazdaságpolitikai tervei, az új kormány megalakulásával kapcsolatban határozottan pozitívak voltak a várakozásaik – kezdte a friss index számait bemutató előadását Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató es Tanácsadó igazgatója, a VOSZ társelnöke a VOSZ Barométer második negyedéves adatait ismertető háttérbeszélgetésen. „A mostani adatok egyértelműen a vállalkozások javuló hangulatáról és bizalmáról árulkodnak, de azért a konkrét üzleti kérdésekben még vannak a kkv-knak aggályaik” – összegezte a második negyedéves felmérésből kiolvasható összképet a szakértő. 

A vállalkozások üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét mérő VOSZ Barométer fő mutatója továbbra is optimista (a 100-as skálán az 50% feletti) tartományban, 52%-on áll – igaz az előző negyedévihez képest 2 százalékponttal csökkent, viszont 2025 azonos időszakához képest 2 százalékponttal erősödött. A nem VOSZ-tag vállalkozások esetében pedig a mutató éppen az 50%-os küszöb alá csökkent egy százalékponttal.

A VOSZ Barométer három almutatója közül 
- az üzleti hangulatot mérő alindex az előző negyedévi 61%-ról 63%-ra emelkedett, ami rekord szintnek számít a Barométer három és fél éves történetében. Az előző év azonos időszakához képest jelentős volt a mutató erősödése, hiszen akkor 56%-on állt az indikátor. A gazdasági helyzet biztonságát, a fizetési morált, az üzleti és árbevételi kilátásokat mind-mind optimistán ítélik meg a vállalkozások (A nem VOSZ-tag vállalkozások esetében 62%-on áll most a mutató.)
- A beruházási hajlandóságot tükröző alindex értéke viszont az előző negyedévi 38%-ról jelentős mértékben, 8 százalékponttal esett vissza. Ennek fő oka, hogy az elmúlt időszakokban a beruházások, bővítések elmaradtak a tervektől és az új üzleti lehetőségek is rendkívül alacsony szintre estek. 2025 azonos időszakában 33% volt a mutató értéke. (A nem VOSZ-tag vállalkozások esetében pedig most csupán 26%-ot ér el ez az alindex.)
- A vállalkozások pénzügyi helyzetét mutató alindex alig változott, 1 százalékponttal nőtt az előző negyedévi 61%-ról. Érdekesség, hogy a tavalyi második negyedévben szintén a mostani értéket (62%) mutatta az indikátor. (A nem VOSZ-tag vállalkozások esetében 58%-on áll a mutató.)

A Barométer fő mutatójának és három alindexének jelenlegi szintjével kapcsolatban összességében azt emelte ki Kozák Ákos, hogy bár az üzleti hangulat rekord szintre erősödött, ez az optimizmus a beruházási hajlandóságot mutató alindexnél még nem tükröződik. „Ez fontos adat a gazdaságpolitikának, hiszen valódi növekedés nehezen képzelhető el a beruházási aktivitás jelentős javulása nélkül” – jegyezte meg a szakértő.

A „2022 óta szabadesésben csökkenő” beruházási aktivitás mértéke kapcsán kiemelte: a mutató idei és jövő évi alakulása makrogazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír, különösképpen az uniós források felhasználása fényében. Az Egyensúly Intézet legfrissebb, második negyedévben készült előrejelzése szerint idén 1,5%-os GDP-növekedés várható, míg a beruházások terén 2%-os bővülés következhet be 2026-ban. „A beruházási aktivitást az előző években csak a háztartások fogyasztása tudta feljebb vinni, ez év derekáig is biztosan érvényes ez a megállapítás” – tette hozzá Kozák Ákos. 

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosan a kiszámíthatatlanság, a korrupció, a magas energiaárak és a szakképzett munkaerő hiánya jelentették a második negyedévben a leghangsúlyosabb problémákat. A VOSZ-tag illetve a nem VOSZ-tag vállalkozások értékelése között nem mutatható ki jelentős különbség. 

Perlusz László, a VOSZ főtitkára kiemelte, hogy a gazdaságpolitika mint probléma most az említések terén a hatodik helyre szorult vissza, miközben az elmúlt 1-2 évben még az első három helyen szerepelt. „Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók nagyon bíznak a jelenlegi kormányzatban, jónak tartják az irányt” – emelet ki Perlusz László.

A mindennapi üzletmenettel kapcsolatban leginkább a szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg fő kihívásként a vállalkozások. Emellett a csökkenő vásárlóerő, a megrendelések elmaradása jelentik e téren a főbb problémákat. A nem VOSZ-tag kkv-k esetében is ezek a legégetőbb problémák, bár a hangsúlyok enyhén különböznek.

A saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok terén mindkét vizsgált csoport a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést és a csökkenő vásárlóerőt említette meg leghangsúlyosabban.

Üzleti hangulat

A következő negyedévre és 12 hónapra vonatkozó gazdasági, üzleti kilátásokon, várakozásokon alapuló üzletihangulat-index 63%-os rekord értékével kapcsolatban Kozák Ákos kiemelte: a vállalkozások körében egyértelműen kimutatható a nagyon pozitív üzleti hangulat, és ez a nem VOSZ-tag kkv-k esetében is kirajzolódik. „A második negyedév a gazdasági kilátások megítélésében látványos fordulatot hozott. A VOSZ-tag vállalkozások körében a helyzet romlását várók aránya 49%-ról 30%-ra csökkent. E mutató ilyen jelentős mértékben még nem csökkent” – hangsúlyozta Kozák Ákos.

A saját vállalkozásra vonatkozó kilátások vonatkozásában a kkv-k körében éves távon a megkérdezettek 67%-a számít pozitív üzleti környezetre; a nem VOSZ-tag vállalkozások kevésbé optimisták e téren. 

Az árbevétellel kapcsolatos várakozások terén Kozák Ákos fontos adatként emelte azt ki, hogy a vállalkozások 31%-a, vagyis nem kis hányada számít valamilyen mértékű elmaradásra az árbevételi tervektől. 

A fizetési morál megítélésében a mérés kezdete óta most volt a legalacsonyabb a romlást érzékelő vállalkozások aránya: 58% nem érzékelt változást, miközben a romlást jelzők aránya az előző negyedévhez képest 41-ről 35%-ra csökkent.

Beruházások

A beruházási hajlandóságot tükröző alindex egyes komponenseinek alakulása kapcsán Kozák Ákos azt emelte ki, hogy 
- új munkaerő felvételét a cégek 24%-a tervezi a következő egy évben, ami kicsit „visszafogottabb” mutató;   
- új beruházást pedig 37% tervezett, 
- míg a potenciális üzleti lehetőséggel találkozó cégvezetők aránya 11%-ra csökkent. 
- A tervezett beruházásokat a megkérdezett vállalkozások 49%-a tudta végrehajtani. (A nem VOSZ-tag kkv-k körében ugyanekkora volt ez a mutató.)

A munkaerő-elbocsátást tervező cégvezetők aránya az elmúlt egy évben tartósan 10 százalék alatt maradt, vagyis e téren nem mutatható ki nagy kockázat. A nem VOSZ-tagok körében is hasonló kép látszik.

Az előző negyedévhez képest jelentősen, 80%-ra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya. A cégvezetők 27%-a legfeljebb 10%-os béremelést tervez.

Pénzügyi helyzet

A vállalkozások pénzügyi helyzetét tükröző mutató továbbra is erős szinten (jelenleg 62%-on) áll, ugyanakkor a mérés kezdete óta fokozatosan csökken a tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya (a második negyedévben elég alacsony, 46% volt a mutató). 

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mennyire építik be az inflációt az árakba, Kozák Ákos kiemelte: a mutató az előző negyedévhez képest jelentősen, 10 százalékponttal 66%-ra csökkent. Ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói árindex folyamatosan lefelé tartott az elmúlt hónapokban. Az Egyensúly Intézet idénre 2,5%-os éves átlagos drágulást vár. 

Várakozások a gazdaságpolitika terén

Ebben a kutatásban is szerepelt a megszokott alapkérdéseken kívül egy aktuális téma, amelyet jobban körbejárt a felmérés: most az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos várakozásokat vizsgálta meg az Egyensúly Intézet. Eszerint a cégvezetők többsége bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy az új kormány javítani tudja a hazai kkv-k működési környezetét: a válaszadók közel 70%-a bízik vagy nagyon bízik ebben. 

Kamattámogatás, forintárfolyam

Perlusz László újságírói kérdésre válaszolva kitért a Széchenyi Kártya Program likviditási és folyószámla-hiteleinek kamattámogatásánál bekövetkezett változásra, miszerint július 15-től a korábbi fix 3% helyett a kamat a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, amelynek értéke közel 6%. „Ennek nem örül nyilván a kkv-szektor, hiszen majdnem duplázódtak a kamatterhek, azonban ez továbbra is egy jelentős támogatást jelent a szektornak, csak a kamatszint már azon fájdalomküszöb határán, az 5-6%-os kamatnál van, amit már a vállalkozások nagy többsége nem tud kitermelni”.

Hozzátette: „érthető a kormányzat azon szándéka, hogy lefarag a kiadásokból, hiszen százmilliárdokban mérhető a vállalkozói hitelek kamattámogatásának mértéke. Tudomásul vesszük ezt, hogy a 7-8%-os költségvetési hiánnyal való küzdelmében erre oda kell figyelnie a kormánynak.”

A beruházási hiteleknél azonban megmaradt a 3%-os kamatplafon. Arra kérdésre, hogy szerinte meddig kell fenntartani a fix 3%-os kamatot a beruházási hiteleknél, kiemelte: „A beruházási aktivitás és az export évek óta gyengélkedik, pedig ezek lennének a magyar gazdaság kitörési pontjai, amelyeket a megfelelő beruházási hitelekkel lehet élénkíteni. A magas kamatok időszakában továbbra is alapvető fontosságú a hazai kkv-szektor piaci szempontú támogatása: a Program hiteleit kereskedelmi bankok saját forrásukból, hitelbírálatot követően nyújtják. A programban több, mint 100 ezer vállalkozás vesz részt jelenleg is.”

Azzal kapcsolatban, hogy az erős forintárfolyam különösen rosszul érinti az exportőr cégeket elmondta: a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a jelentős forinterősödés hirtelen, nagyon rövid idő alatt zajlott le. 

„Senki nem számított arra, hogy a 380-400-as szintről 350-360 közé fog zuhanni néhány héten belül az árfolyam. A vállalkozások természetesen újra tudják tárgyalni a kialakult helyzetet a megrendelőikkel, vevőikkel, szállítóikkal, de ezt nem lehet néhány hét alatt megtenni. Egy kiszámítható és a magyar gazdaság fejlődését segítő árfolyampályára van szükség, továbbá a mostani árfolyam-sokk által érintett vállalkozások gyors megsegítésére. A piackonform intézkedési terv kialakításában, az euró-csatlakozás előkészítésében a VOSZ tagjaival és aktív hálózatával rendelkezésre áll.” 

Fotók és ábrák: VOSZ