A kormány támogatásának, a szabályozási környezet kedvező módosításának köszönhetően reneszánszukat élik a termelői piacok.
Míg 2010 előtt nem volt ismert ez a fogalom, addig mára közel háromszáz ilyen elárusítóhelyet tartunk nyilván – fogalmazott Fazekas Sándor.
Az agrártárca vezetője kifejtette: magyar terméket érdemes vásárolni, amelyek jó minőségűek, nyomon követhetőek, emellett ezek a vásárterek messze többet jelentenek egy piacnál: itt az eladó, a vevő, a szomszédok, a jóbarátok találkoznak, azaz ez egy közösségi tér is.
A miniszter elmondta még: a keresett termelői piacok mellett örvendetes, hogy a regisztrált kistermelői létszám is jelentősen, több mint háromszorosára nőtt az elmúlt hét évben. Míg 2010-ben alig több mint ötezer kistermelő volt, addig mára számuk 17 ezerre emelkedett.
Ezek a termelők, akik elsősorban kézműves élelmiszereket – sajtot, lekvárt, szörpöt, kolbászt, más hústerméket - állítanak elő, a saját maguk által megtermelt javakat dolgozzák fel. Jó néhányan közülük fő bevételi forrásukat e tevékenységből szerzik.
A piac létesítésének és a kistermelővé válás feltételeinek könnyítését igazolták az elmúlt évek, egyre több helyen nyílnak olyan elárusítóhelyek, ahol a kistermelő saját portékáját eladhatja, ahová szívesen járunk vásárolni, de akár beszélgetni is. A helyi, termelői piacok legfőbb szerepe abban van, hogy segítik a hagyományos helyi mezőgazdasági termelést, a vidéken maradást, általuk 12 ezer új munkahely jött létre.
Idén karácsonykor ajándékokra 100 milliárd forintot költenek a magyarok az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslései szerint, ami tartalmazza az internetes költést és a bolti vásárlásokat is. Ahogy azt Vámos György, az OKSZ főtitkára korábban ismertette: a kiskereskedelem teljes decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot, de ennél nagyobb növekedés is lehetséges. Az ágazat 3,5 éve bővül.
