A folyamat hasonlít a hús laboratóriumi megalkotásának módszeréhez: a kiragadt sejteket egy tápoldatba helyezték, ahol ezek a mikroszkopikus elemek szaporodásnak indultak. A mérnökök ezt követően a sejteket egy speciális gélbe átköltöztették, és végül különböző hormonok és vegyületek hozzáadásával finomhangolták a „kultúra" szerkezetét. A szakemberek szerint a növényi sejtek annyiban hasonlóak az őssejtekhez, hogy megfelelő külső hatásra bármi lehet belőlük.‎

A kutatók két növényi hormon, az auxin és a citokinin keverékével merev, fához hasonló struktúra kialakítására késztették a parányi alkotóelemeket. A hormonok szintjének megváltoztatásával lehetővé vált a sejtek lignintermelésének szabályozása. A lignin az a szerves polimer, amely szilárdságot kölcsönöz a fának.

Ha a kutatások sikerrel folytatódnak, az eredmények potenciálisan befolyásolhatják a jövő mezőgazdaságát és az élelmiszerek megtermelésének módszereit. Ahogy a laboratóriumi hússal az állatok tenyésztésének környezeti igényei nélkül lehet „valódi húst” létrehozni, a sejtek mesterséges szaporításával megteremtett növényeket is kevesebb föld, illetve inputanyag felhasználásával lehet előállítani.

Az már csak hab a tortán, hogy a procedúra bárhol és bármikor lebonyolítható.