Magyar Húsiparosok Szövetsége a következő álláspontot fogalmazza meg:

"Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a hústermékek iránti piaci kereslet ciklikus. Vannak húsrészek, melyek iránt a kereslet inkább nyáron nagyobb (például grillezhető húsrészek), míg más termékek iránt télen növekszik meg az érdeklődés (például kocsonyahúsok). Hasonló módon ciklikus a hústermékek iránti kereslet is. A szárazáruk iránti kereslet hagyományosan nagyobb ősszel és télen, míg a füstöltáruk forgalma a húsvét előtti időszakban emelkedik meg érdemben. A vágóhidaknak és a húsfeldolgozóknak tehát az év során nem mindig ugyanarra a húsrészre és ugyanabban a mennyiségben van szükségük, míg az állatokból mindig ugyanabban az arányban kerülnek ki húsrészek a vágás során. Így a normál gyártási ügymenet azt teszi szükségessé, hogy egyes húsrészek ideiglenesen fagyasztott állapotban kerüljenek raktározásra mindaddig, míg felhasználásukra a fogyasztói igényeknek megfelelően sor nem kerül. Ez az időszak gyakran meghaladja a 3-6 hónapot.

Ha a fagyasztott formában való tárolásra nem lenne mód, úgy a vágóhidak az adott pillanatban kielégítő kereslettel nem bíró húsrészeket kénytelenek lennének ár alatt értékesíteni a piacokon, ezzel zavart okozva az élősertések piacán is. Ezzel párhuzamosan – a fagyasztott készletek hiányában – akkor, amikor egyes húsrészekre nagyobb kereslet jellemző és a húsipar nem tud a készleten lévő alapanyaghoz nyúlni, akkor vagy az aktuális magas áron veszi meg a szükséges húsrészeket, vagy lemond a keresletnek megfelelő mennyiség
gyártásáról. Egyértelmű, hogy a fenti folyamatoknak eredménye a húsipar versenyképességének gyengülése, az élősertés piacok bizonytalanságának fokozódása lenne.

Le kell szögeznünk azt is, hogy a fagyasztott hús felhasználása a készítménygyártáshoz nem jelent a fogyasztók számára egészségi kockázatot, mivel a hús mikrobiológiai állapota nem romlik a fagyasztva tárolás alatt, így az a feltételezett lejárati időtől függetlenül biztonságosan felhasználható. A fagyasztva tárolás alatt a hús érzékszervi tulajdonságai és kémiai jellemzői változhatnak meg a hús kezelési, tárolási viszonyaitól függően, és ez a változás szabja meg a minőségmegőrzési időt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a konzultációt azért tartja szükségesnek a minisztérium vezetése, mert úgy véli, hogy az országba túl nagy mennyiségben érkezik be fagyasztott alapanyag, ami sertéstenyésztői szempontból negatívan befolyásolja a sertéspiaci árakat. Ugyanakkor pontosan kell látnunk azt, hogy a magyarországi sertésárak tartósan vagy megegyeznek az EU-s átlagárral, vagy magasabbak annál. A fagyasztott hús behozatala tehát nem okoz alacsony sertésárakat. A fagyasztott hús felhasználása annak a lehetőségét teremti meg, hogy a húsipar az egész év során el tudja látni a partnereit megfelelő mennyiségű
feldolgozott hústermékkel.

Amennyiben a konzultáció eredményeként a minisztérium vezetői mégis úgy döntenének, hogy szükségesnek látják a fagyasztott húsok felhasználhatóságára vonatkozó szabályozás módosítását, úgy azt EU-s szinten kell kezdeményezni. Egy csak a magyar gyártókra vonatkozó, az EU-s jogszabályoknál szigorúbb hazai szabályozás kialakítása ugyanis csak a magyar húsipart hozná lényegesen nehezebb helyzetbe anélkül, hogy bármilyen pozitív hatással lenne a hazai sertéstenyésztőkre. Ugyanis, ha a szigorú szabályozás csak a
magyarországi előállítókra vonatkozna, semmi nem akadályozhatná meg azt, hogy a készletezés technikájával élő, hosszabb ideig fagyasztott húsokat is felhasználó, így rugalmasan és versenyképesen gyártani tudó külföldi versenytársainktól származó hústermékek további polcfelületekről szorítsák ki a magyar termékeket itthon és a még megmaradó külpiacainkon egyaránt. Ennek eredménye a magyar húsipar további szűkülése,
ami természetesen kihatással lenne a sertéstenyésztésre is.

Összefoglalva, a Magyar Húsiparosok Elnökségének álláspontja az, hogy a fagyasztott húsok
felhasználhatóságára vonatkozó szabályozás módosítására nincsen szükség, de amennyiben a VM vezetése ezt másként ítélné meg, úgy csak egy nem diszkriminatív, az EU minden tagországára vonatkozó jogszabály megalkotásának a kezdeményezése lehet elfogadható a szakma szereplői számára."