Az idei, 2021-es szerb almatermés várhatóan 5%-kal lesz nagyobb a tavalyinál, a legfrissebb becslések szerint 530-540 ezer tonna közötti betakarított volumen várható.
Zoran Keserovic, az Újvidéki Egyetem professzora szerint ez jó hír ugyan, viszont mivel az Európai Unióban 10%-kal, 11,3 millió tonnára nő a termés, kemény versenyre lehet számítani a hagyományos szerb exportpiacokon úgy, hogy érkeznek hírek még a raktárakban levő jelentős tavalyi készletekről, elsősorban Olaszországból és Lengyelországból. Ezért a piaci kereslet meglehetősen lanyha, így a professzor szerint a 30 eurócent/kg (kb. 110 Ft/kg) körüli ajánlatokra gondolkodás nélkül rá kell bólintani, de csak a legjobb minőséget előállító ültetvényeknél képzelhető el, hogy egyáltalán labdába rúghatnak az EU-piacain, írja a Fruitveb.hu.
A szerbeknél viszonylag jól állnak hűtőtárolókból, de így is kérdéses, hogy hol tudják értékesíteni az idei termést. Évek óta az egyik legjelentősebb exportpiacuk Oroszország volt, ahová 65-70 eurócent/kg áron, stabil mennyiségeket tudtak szállítani, de hamarosan termőre fordulnak az utóbbi években eltelepített orosz ültetvények, ezért itt jelentős keresletcsökkenésre számítanak. A másik irány a Közel-Kelet és a nem is annyira közeli Kelet: ez lesz az első év, hogy a csacsaki termesztőkörzetből szerb Red Delicious-t szállítanak Indiába, ahol főleg a piros héjú almákat keresik.
Lengyelország: illegális határátlépők, EU-s szankciók
Az évnek ebben az időszakában kezd igazán mocorogni a lengyel almaexport: a betakarított termést ilyenkor még jóformán „fa alól”, azaz tárolás nélkül vagy minimális tárolási költségekkel lehet külföldön értékesíteni.
Várhatóan azonban az idei exportszezon nem lesz sétagalopp, és egyáltalán nem csak a 10%-kal nagyobb uniós almatermésnek köszönhetően (bár megjegyezzük, hogy a lengyel almatermés-előrejelzést továbbra is nagy bizonytalanság övezi). A fő gondot a Fehéroroszországgal kialakuló feszültség jelenti: Belarusz felől ugyanis naponta több száz illegális határátlépő próbál átkelni a lengyel határon, és több esetben a 60-70 fős csoportok meg is támadták és meg is sebesítették a határőröket – erre válaszul Lengyelország tízezer katonát küldött a határra, és kerítés építését helyezte kilátásba.
Az Európai Bizottság és Varsó közös álláspontja szerint Fehéroroszország szándékosan engedi át, sőt, ösztönzi ezt a folyamatot annak érdekében, hogy nyomást helyezzen az Európai Unióra a Minszkkel szemben korábban bevezetett uniós szankciók miatt. Ezt Belarusz határozottan tagadja ugyan, de az tény, hogy Lengyelország vészhelyzetet hirdetett ki több határ menti régióban is. Belarusz Lengyelország legfontosabb almaexport-partnere, a tavalyi évben több mint 120 ezer tonnát értékesítettek itt, míg a második helyen Németország (76 ezer tonna), a harmadikon pedig Egyiptom (75 ezer tonna) állt, de az orosz piac 2014-es kiesését még ezek sem tudják kompenzálni a lengyel exportőrök szerint.
