Németország továbbra is Európa egyik legnagyobb alkoholfogyasztó országa, miközben szabályozása az egyik legmegengedőbb. 

A szakértők szerint ez a kettősség fenntarthatatlan: a Német Függőségi Központ legfrissebb jelentése alapján a kutatók átfogó szigorítást sürgetnek az alkoholpolitikában.

Az egy főre jutó éves fogyasztás 2024-ben megközelítette a 11 liter tiszta alkoholt, ami meghaladja az európai átlagot. Bár hosszabb távon enyhe csökkenés látható, a szint továbbra is magas, és egyes társadalmi csoportoknál – különösen a fiatal, magasan képzett nők körében – kifejezetten növekedés tapasztalható.

A szakértők szerint az egyik leghatékonyabb eszköz az adópolitika lehet. Németországban jelenleg nincs boradó, a sör jövedéki terhe pedig alacsony, így ezek emelése gyors és közvetlen hatást gyakorolhatna a fogyasztásra. Emellett a folyamatos hozzáférés korlátozását is javasolják, például az alkohol értékesítésének tiltását benzinkutakon.

Nemzetközi példák – például Svédország és Litvánia – azt mutatják, hogy a szigorúbb szabályozás mérsékelheti a fogyasztást és az ahhoz kapcsolódó társadalmi károkat. A kérdés ezért egyre inkább az, hogy a német döntéshozók mennyire hajlandók élni ezekkel az eszközökkel.

Az egészségügyi kockázatok jelentősek: a szakirodalom szerint az alkoholfogyasztás akár 200 különböző betegséggel hozható összefüggésbe, és évente mintegy 44 ezer haláleset köthető hozzá Németországban.

A lehetséges szigorítások ugyanakkor a kiskereskedelmet is közvetlenül érinthetik: az adóemelések, az értékesítési csatornák korlátozása és a hozzáférés szűkítése átalakíthatja a keresleti mintákat és a termékkategória súlyát az üzletekben.

via 

Fotó: Adobe Stock