Mint arról korábban beszámoltunk a kormány előírja, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb (korábban 500 millió) éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba.  A Magyar Narancs a rendelet kapcsán interjút készített Neubauer Katalinnal az MNKSZ főtitkárával. 

• A főtitkár az interjúban hangsúlyozza a korábban sokszor elmondott MNKSZ álláspontot: méltatlan, hogy csak a kereskedőnek kell csökkenteni az árakat, a kereskedők megpróbálják ebbe a gyártókat is bevonni, mivel az áremelések nem a kiskereskedelemben indulnak, hanem a gyártónál, első körben náluk kellene csökkenteni.
• A kiskereskedelemben az árbevételek növekedtek ugyan, de a volumen tavaly óta csökkent és a költségek is radikálisan nőttek.  Az akciókról általánosságban elmondta: azokat a kereskedő a gyártókkal, beszállítókkal egyeztetve, adott esetben marketingkampánnyal indítja el, valamint kell egy biztos árualap is az akció megteremtéséhez. Ha ez nem történik meg, akkor ellátási probléma is előállhat. 
• Ha csak a kiskereskedelemnek kell csökkenteni az árakat, a gyártónak nem, akkor a kereskedőnek nem érdeke, hogy minél többet adjon el a kötelező akciós  termékből.  A kötelező akciók során a zöldség-gyümölcs kategóriával lesz a legnehezebb dolga a kereskedőknek.
• A hazai hatósági árazás gyakorlatába csak a kiskereskedőket vonták be, az ötletadó országokban (Görögország, Franciaország) viszont a teljes termékpálya szereplőit, de ezekben az országokban is már megszüntették a gyakorlatot, mert bebizonyosodott, hogy nem volt célravezető - hangsúlyozta Neubauer Katalin.
• Novembertől az itthon kapható burgonya 95 százaléka francia import.
• Neubauer Katalin elmondta, hogy a multinacionális láncok napi kapcsolatban vannak a nemzetközi feldolgozóipari ágazattal, így importból fogják megoldani az akciókat, a magyar láncoknak nincs megfelelő kapcsolatrendszere ehhez.
• A rendeletet megelőző kormányzati egyeztetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kevés érdemi tárgyalást tudnak kieszközölni a törvényalkotóval, de a mostani rendeletnél sikerült úgy módosítani, hogy a kötelező akciózás csak az évi nettó egy milliárd forgalmú láncokra vonatkozzon; ahogy elmondta egy 3-4 ezres kistelepülésen lévő üzlet elérheti az eredetileg tervezett 500 milliós összeghatárt.
• Az interjúból kiderül, hogy a franchise üzletek önállóan fognak akciózni, nem a hálózatok részeként, ha az árbevételük eléri az összeghatárt.
• A kormányzati kommunikáció elsősorban azt hangoztatja, hogy a „kiskereskedelemnek vastagon fog a ceruzája azért ilyen magas az infláció. Ezért is eresztették rá a Gazdasági Versenyhivatalt az ágazatra, ám az vizsgálta a feldolgozóipart és a termelőket is.” A versenyhivatali jelentéstervezetben tisztán látszik, hogy nem a kiskereskedelem okozza az inflációt, hanem például “a nyerstej túl magas ára, vagy a feldolgozóipar túlzott nyereségtartalma.” A GVH 89 oldalnyi jelentéstervezetében egyetlen helyen sem jelenik meg, hogy a kiskereskedők a ludasok az inflációban – hangsúlyozta a főtitkár.

Forrás: Magyar Narancs 2023. Május 11./Bányai György

Borítókép: Adobe Stock