Az Országos Kereskedelmi Szövetség támogatja, hogy a jövőben a fiatalkorúak kiszolgálása tilos legyen a dohányértékesítő helyen, bármilyen terméket is vásárolna. A törvény legfontosabb célját, a fiatalkorúak védelmét ez szolgálja legcélszerűbben.
A Szövetség támogatja a dohánytermékek árrésének szabályozását is. Az OKSZ ezt már korábban kezdeményezte, azzal, hogy elfogadhatatlan ma is, hogy a dohányárusítás költségeit nem tartalmazza a fogyasztói ár, szemben bármilyen más termékkel (jelenleg 3-5% között mozog az árrés, mivel a fogyasztói árat a gyártó határozza meg, azt jól le is szorítja, az új javaslat pedig 10%, ami megegyezik a Szövetség korábbi indítványával). Ez természetesen a fogyasztói ár emelkedését is maga után vonja, de ennek mértéke attól is függ, hogy a gyártók az új rendszer megtakarításaival hogyan számolnak: egyrészt tizedannyi helyre kell kiszállítaniuk a dohánytermékeket, másrészt tilos lesz az eladóhelyek külön javadalmazása, például reklámköltség révén, így ráfordításaik eleve kisebbek lesznek.
A magasabb ár miatt a feketézés veszélyével valóban számolni kell, de egyrészt az elmúlt időszakban az adóváltozások miatt eddig is folyamatosan emelkedett a dohánytermékek fogyasztói ára, másrészt a VPOP ellenőrzései jelenleg is szigorúak.
Az OKSZ továbbra is fenntartja kifogásait a dohányértékesítő helyeken árusítható termékkör kiszélesítésével szemben. A jelenlegi keretek között a trafik a dohánytermékek mellett árusíthat szerencsejáték sorsjegyet, szeszesitalt, kávét, energiaitalt, ásványvizet, üdítőt és napilapot. Ez óriási feszültséget jelent a hagyományos, elsősorban kis élelmiszerüzletekkel szemben, hiszen ha közelükben dohánybolt nyílik, az tőlük von el vásárlót, bevételt. A termékkör bővítéssel kapcsolatos döntés előkészítése során ezt kifogásolta a Szövetség, a 10%-os dohánytermék árrést pedig éppen ezzel (a termékkör bővítésével) szemben javasolta.
Az OKSZ új javaslata az, hogy a dohánytermék értékesítőhely a jelenleg meghatározott 7 termék közül egy időben legfeljebb 3 cikkcsoportot árusíthasson a dohányáru mellett, választása szerint. A kis tőkeerejű, kisvállalkozó dohányértékesítőknek ennél szélesebb termékkör kínálatára feltehetően egyébként sem lesz pénzügyi fedezetük, a versenytárs kisboltok nagyszámú tönkremenetelét viszont ezzel meg lehetne akadályozni. (A dohányboltokban árusítható termékkör 40%-a az élelmiszer eladásoknak, ami rendkívül széles, így a gyakorlatban kiélezett versenyt jelent a trafikok és a hagyományos élelmiszerboltok között. Ez a széles termékkör a versenysemlegesség követelményét is sérti, mivel az élvezeti cikkek körében rendkívül nagy a dohánybolt előnye a kisboltokkal szemben). Az új árrésszabály már nem indokolja a túlzottan széles termékkör engedélyezését, hiszen a törvénymódosítási javaslat indoklása szerint is ezzel a mértékkel a dohánybolt gazdaságosan üzemeltethető.
Figyelemmel arra, hogy a koncessziós pályázatok benyújtásakor a termékkör bővítést úgynevezett alternatív üzleti tervvel kellett figyelembe venni, a pályázókat az OKSZ javaslatával érdemi hátrány nem éri (a termékkör bővítési javaslat a pályázatok benyújtási határideje előtti utolsó napokban született csak meg).
