Kis és nagy élelmiszertermelők egyetértenek abban, hogy emelkedik az igényes, kényelmi és a magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszerek iránt a vásárlók érdeklődése – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Trendek és Megoldások című fórumon, Budapesten. A világ élelmiszerigénye átalakul, hazánkban is egyre több fogyasztó keresi a magas minőségű, hozzáadott értékkel bíró, egészséget támogató, a környezeti tudatosságot szem előtt tartó és kiváló magyar alapanyagokból készült, magyar vállalatok és termelők által készített élelmiszereket. Szép számmal akadnak a magyar élelmiszeripar szereplői között, akik felismerik ezeket a trendeket és fontosnak tartják azt, hogy a fogyasztók tudatosságának növekedésével a hazai élelmiszeripar is lépést tartson. Fontos – hangsúlyozta Bognár Lajos –, hogy az ágazat szereplői tisztában legyenek azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a nagy, közepes és kis manufaktúra méretű, hazai élelmiszeripari vállalkozások ki tudják elégíteni a tudatos fogyasztói igényeket.
A Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács és a földművelési tárca szervezésében rendezett konferencián Sebastian Gooding, a Fornetti Group ügyvezető igazgatója rámutatott, miközben a Földön 1 milliárd ember éhezik, ugyanakkor 1 milliárd ember elhízott. A társadalmi tudatosság fejlődésével párhuzamosan alakulnak az emberek élelmiszerfogyasztási szokásai. Az élelmiszer ágazatot negatív és pozitív hatások egyaránt érik, emelkedik a világ népessége, illetve a termelőknek új termékeket, új ízeket kell kínálniuk a fogyasztóknak.
Európa országaiban egyre kevesebb gyermek születik (például Svájcban a fiatal házasok 60 százaléka gyermektelen), a családok fele kétkeresős, a legnépesebb demográfiai csoportot a 40-59 évesek alkotják. E réteg domináns az adott országok stratégiai, gazdasági fő folyamataiban, elvárásuk, hogy megőrizzék szellemi erejüket, fizikai képességeiket – ezért odafigyelnek az egészségükre, étkezésükre. A következő jelentős korcsoportot az úgynevezett Y generáció tagjai alkotják. Többet sportolnak, kevesebbet dohányoznak, de kisebb elkölthető jövedelemmel bírnak, miközben elvárásaik teljesen mások, mint az őket megelőző korcsoport tagjainak. Például 70 százalékuk elvárja a világ jelentősebb cégeitől a társadalmi szerepvállalást az életkörülmények jobbításában. Köreikben mind erősebb az igény az egészséges táplálkozásra. Ezzel együtt – mondta Sebastian Gooding, az európai emberek zöldség és gyümölcsfogyasztása 2 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Az uniós tagországok közül Portugáliában, Görögországban, Romániában, Bulgáriában és Cipruson ideálisan a fogyasztás, ahol a személyenként 400 gramm a napi zöldség és gyümölcsigény.
Az élelmezésben előtérbe került az élelmiszer-biztonság, a vásárlókat leginkább ez foglalkoztatja, vagyis az élelmiszeriparnak erre az igényre kell felkészülnie. Sebastian Gooding szerint a fogyasztók körében meglévő vélt vagy valós félelmeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, megszólítani is másképpen lehet az egyes korcsoportokat. Az idősebbek tájékoztatására legkevesebb öt perc szükséges, tájékozódásukban fontosabb a megbízható sajtótermékben fellelhető információ, mint az okos telefonnal élő fiatalabbak, akik 5 másodperc alatt szeretnek ismeretekhez jutni. Összességében kijelenthető, nő az egészséges élelmiszerek iránt a fogyasztók érdeklődése, ám az élelmiszertermelőknek még jó ideig ki kell elégíteniük a nosztalgikus, úgymond jó élelmiszerek vásárlóinak az elvárásait is.
A konferencián a több sikeres vállalkozó mutatta be jelenlegi helyzetét, innovációit az élelmiszerlánc folyamatába helyezve, illetve szó esett a hatóságok törekvéseiről, eddigi tapasztalataikről. A fentiekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg többek között Bognár Lajos országos főállatorvos, Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa, Szabó Imre, a Boldagro Kft. tulajdonosa, Reményik Kálmán, a Vászolyi sajtmanufaktúra tulajdonosa, Nábrádi András, a Debreceni Egyetem intézetigazgatója és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszer-lánc-biztonsági Hivatal elnöke.
